A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A „Hit útján a magyar jövendő felé” jelmondat jegyében Országos Református Nagygyűlést rendezett a Magyar Református Ébredés című lap szerkesztősége (élén Bereczky Alberttel) és a Református Gyülekezeti Evangelizáció Baráti Társasága (Békefi Benő ügyvezető irányítása alatt). | A Jézus Szíve Népleányok Szegeden fölállították a Hitoktató- és Apostolképző Főiskolát 35 hallgatóval. | Az Országos Bethlen Gábor Szövetség megrendezte a VII. Országos Protestáns Napokat. | Illegális fegyveres szervezkedés irányítása, szovjet katonák meggyilkolására való felbujtás vádjával a szovjet hadsereg katonai törvényszéke halálra ítélte P. Kiss Szaléz gyöngyösi ferences szerzetest. Az ítéletet Sopronkőhidán végrehajtották. | Megnyitották az újjáépített Pesti Chevra Kadisa Szeretetkórházat. | Pécsett, a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének nagygyűlésén kb. 20 ezer ember jelenlétében Mindszenty József bíboros hercegprímás beszédet mondott. | Az ideiglenes nemzetgyűlés elfogadta az 1946:XXV. törvénycikket A magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről. | Hevesi Ferenc főrabbi lemondott az izraelita tábori lelkészet vezetéséről, ezt követően a hivatalt csak ideiglenes jelleggel töltötték be. | Az 1946/47. tanévre 28 ezer tanulót írattak be katolikus gimnáziumokba és a velük kapcsolatos általános iskolákba, néhány ezerrel többet, mint az előző évben. | A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) megbízottai megjelentek a Notre Dame szerzetesnők vezetése alatt álló Budapest, Bástya u. 11. szám alatti katolikus női kollégiumban, s fölmutatták a belügyminiszter határozatát, miszerint a belügyminiszter a már működésben lévő női katolikus kollégium összes helyiségét a NÉKOSZ-nak adja át. |