A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Mindszenty József bíboros hercegprímás Szegeden megnyitotta a Szent Gellért vértanú halálának 900. évfordulója tiszteletére kezdődő ünnepségsorozatot. | Assisi Szent Ferenc Leányai közül 20 nővér indult Peruba, hogy magyarlakta területen kb. 500 tanuló ellátásával és betegek ápolásával foglalkozzon. | Hamvas Endre csanádi megyéspüspök körlevele kiközösítéssel fenyegette meg a mariavitákat követő híveket. | A szovjet hadsereg katonai törvényszéke 7 évi kényszermunkára ítélte Kölley György római katolikus papnövendéket. A vád szerint mint kiscserkész vezetőtiszt szovjetellenes röpiratokat tartott magánál, és segítséget nyújtott a „fasiszta Bakony-brigád” szervezetnek „a szovjet hadsereg hátában végzendő diverziós terrorista munkában”. | Mintegy 250 ezer zarándok vett részt Máriapócson a kegy képkönnyezésének 250., a magyar és görög katolikus egyház egyesülésének 300. évfordulójára rendezett ünnepségen. | A katolikus püspöki kar nyilatkozatban közölte, hogy mindenben helyesli és támogatja a bíboros hercegprímás munkásságát. | A 10 400/1946. ME számú rendelet az izraelita hitközségek vagyoni ügyeinek intézéséről: 3. §: ha valamely izraelita hitközségnek nincsenek 1945. január 1-je után megválasztott intézőszervei, az a hitközség megszűnt. A megszűnt hitközség függőben lévő vagyoni ügyeit a központi felekezeti hatóság (Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája) intézi. | Czapik Gyula egri érsek vezetésével Budapesten tanácskoztak a magyar teológiai tanárok a papnevelés terén szükséges reformokról. | Mindszenty József bíboros érsek az esztergomi bazilikában mondott szózatában a párizsi béketárgyaláshoz szólt, kérve az igazságos rendezést. | Az Országos Református Szabad Tanács Nyíregyházán tartott ülésén programot fogadott el az egyházaik belső megújulásához, szorgalmazta az egyház és állam szétválasztását, és bocsánatot kért a magyar zsidóságtól. Vezetője Bereczky Albert és Békefi Benő volt. → 1947. március 26. |