Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Az egységes magyar zsidóságvezetőiből alakult országos értekezlet határozott állásfoglalást és kormányzati intézkedéseket követelt az antiszemitizmus és a zsidóságot ért sorozatos merényletek ellen.

Megtartotta alakuló ülését a Katolikus Parasztifjúsági Szövetség, a júliusban föloszlatott Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) jogutódja. (Kb. másfél évig vegetált.)

Az Uj Élet című lap közölte a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, az Ortodox Izraelita Központi Iroda, a Magyar Cionista Szövetség és az Országos MUSZ (Munkaszolgálatosok Szövetsége) Szervezet közös kiáltványát, amely a zsidó állampolgárok egyenjogúsításának érvényesítését, az antiszemita izgatás megszüntetését és egy, az antiszemita megmozdulások megakadályozására hivatott különleges karhatalmi század felállítását követelte.

Budapesten megnyílt az Actio Catholica első konyhája az éhezők megsegítésére.

Mindszenty József bíboros hercegprímás amnesztiát követelt a politikai és gazdasági rendőrség által tömegesen elhurcoltak és fogvatartottak számára.

A nemzetgyűlés előtt Hám Tibor a Független Kisgazdapárt nevében szót emelt a katolikus egyesületek föloszlatása ellen. Különösen a hitbuzgalmi jellegű egyesületek föloszlatását sérelmezte. Rajk László belügyminiszter válaszában cáfolta, hogy a föloszlatott egyesületek között egy hitbuzgalmi is lett volna.

Rajk László belügyminiszter föloszlatta a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületét.

Megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Alapszabályait Rajk László belügyminiszter szeptember 27-én hagyta jóvá. (1947–1948 folyamán beolvadt az Úttörő Szövetségbe.)

Mindszenty József bíboros hercegprímás levélben tiltakozott Nagy Ferenc miniszterelnöknél és Gyöngyösi János külügyminiszternél amiatt, hogy a Teréz körúti merényletet katolikus egyesületekkel és egyházi személyekkel hozták kapcsolatba, és a katolikus ifjúsági egyesületeket jogtalanul föloszlatták.

Föloszlatták a KALOT 631, a KALÁSZ 576, a Katolikus Legényegyletek 136 helyi csoportját és egyéb katolikus szervezetek 170 szervezetét. A föloszlatott egyesületek között volt a Foederatio Emericana, a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége, a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, néhány keresztényszociális szakegyesület. → július 23.