A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Az egységes magyar zsidóságvezetőiből alakult országos értekezlet határozott állásfoglalást és kormányzati intézkedéseket követelt az antiszemitizmus és a zsidóságot ért sorozatos merényletek ellen. | Megtartotta alakuló ülését a Katolikus Parasztifjúsági Szövetség, a júliusban föloszlatott Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) jogutódja. (Kb. másfél évig vegetált.) | Az Uj Élet című lap közölte a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája, az Ortodox Izraelita Központi Iroda, a Magyar Cionista Szövetség és az Országos MUSZ (Munkaszolgálatosok Szövetsége) Szervezet közös kiáltványát, amely a zsidó állampolgárok egyenjogúsításának érvényesítését, az antiszemita izgatás megszüntetését és egy, az antiszemita megmozdulások megakadályozására hivatott különleges karhatalmi század felállítását követelte. | Budapesten megnyílt az Actio Catholica első konyhája az éhezők megsegítésére. | Mindszenty József bíboros hercegprímás amnesztiát követelt a politikai és gazdasági rendőrség által tömegesen elhurcoltak és fogvatartottak számára. | A nemzetgyűlés előtt Hám Tibor a Független Kisgazdapárt nevében szót emelt a katolikus egyesületek föloszlatása ellen. Különösen a hitbuzgalmi jellegű egyesületek föloszlatását sérelmezte. Rajk László belügyminiszter válaszában cáfolta, hogy a föloszlatott egyesületek között egy hitbuzgalmi is lett volna. | Rajk László belügyminiszter föloszlatta a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületét. | Megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége. Alapszabályait Rajk László belügyminiszter szeptember 27-én hagyta jóvá. (1947–1948 folyamán beolvadt az Úttörő Szövetségbe.) | Mindszenty József bíboros hercegprímás levélben tiltakozott Nagy Ferenc miniszterelnöknél és Gyöngyösi János külügyminiszternél amiatt, hogy a Teréz körúti merényletet katolikus egyesületekkel és egyházi személyekkel hozták kapcsolatba, és a katolikus ifjúsági egyesületeket jogtalanul föloszlatták. | Föloszlatták a KALOT 631, a KALÁSZ 576, a Katolikus Legényegyletek 136 helyi csoportját és egyéb katolikus szervezetek 170 szervezetét. A föloszlatott egyesületek között volt a Foederatio Emericana, a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége, a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, néhány keresztényszociális szakegyesület. → július 23. |