A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Rajk László belügyminiszter föloszlatta a Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetségét. | A Magyar Zsidók Országos Szervezete megtartotta alakuló ülését, melynek feladata a hivatalos csúcsszervek létrehozása, ezek megválasztásának előkészítése, az egységes felekezeti irányvonal leszögezése volt. | Újjászervező közgyűlést és tisztújítást tartott a Katolikus Népszövetség. (Mindszenty József bíboros hercegprímás október 25-én az ordináriusok jóindulatába ajánlotta a Népszövetséget.) | Mindszenty József bíboros hercegprímás tiltakozott Nagy Ferenc miniszterelnöknél az úrnapi körmenet betiltása miatt. | Rajk László belügyminiszter rendeleti úton föloszlatta a Magyar Cserkészszövetséget. | Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes elnöke levélben javasolta Nagy Ferenc miniszterelnöknek a „fasisztabarát” ifjúsági, köztük katolikus szervezetek föloszlatását. → július 4., július 17., július 18–27. | A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége országszerte nagygyűléseket tartott és memorandumokban tiltakozott a hitvallásos iskolák elleni rágalomhadjárat miatt. | A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége a budapesti Szent Szív zárdában nagygyűlést rendezett. Mindszenty József bíboros hercegprímás a katolikus szülőkhöz intézett szózatában kitért a vallásszabadságot sértő jelenségekre is. | A 7330/1946. ME számú rendelet az összes egyesület, köztük a felekezeti hitbuzgalmi, tudományos és kulturális egyesületek fölötti főfelügyeleti jogot a belügyminiszterre ruházta. | Czapik Gyula egri érsek javaslatára a püspöki kar az egri érseki jogakadémiát Magyar Katolikus Jogakadémiává nyilvánította, országos jelleggel. |