A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapesten a rendőrség betiltotta az Actio Catholica országos elnöksége által bejelentett útvonalon a hagyományos úrnapi körmenet megtartását. (Ez volt a vallásszabadság első nyílt megsértése.) → július 4. | A Magyarországi Baptista Gyülekezetek Szövetsége karcagi ülésén határozatot hozott a missziókerületek felállításáról. (1946 őszén 7 missziókerület szerveződött.) | Egy Pénzes István nevű fiatalember Budapesten a Teréz körút 15. sz. ház padlásáról tüzet nyitott az utcán haladó szovjet katonákra. Két szovjet tiszt és egy magyar lány meghalt. A gyilkosságot a baloldal a katolikus ifjúsági szervezetek elleni támadásra használta föl. → július 2. | A Katolikus Nemzetközi Kapcsolatok Társasága emlékiratot fogalmazott meg a párizsi béketárgyalásokra. (A magyar kérdés igazságos rendezése előfeltétele Közép-Európa békéjének. A dokumentum részleteit az Új Ember június 23-i száma közölte.) | A Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének küldöttsége memorandumot nyújtott át Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszternek, amelyben tiltakozott az egyház és a vallásos iskolák elleni támadások miatt. | A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) tízéves fennállása alkalmával a fővárosi sportcsarnokban 500 falu küldötteinek részvételével nagytalálkozót rendeztek, amelyet a szovjet ifjúsági küldöttség szónoka is köszöntött. | Az Actio Catholica Országos Elnöksége kiadta Beresztóczy Miklós: Földéhes-e az Egyház? című füzetét, amelyben a földreformmal kapcsolatban az egyházat ért támadásokra válaszol. | Az Actio Catholica keretében alakult Pázmány Védőiroda felhívással fordult a hívekhez, hogy minden esetben küldjenek tárgyilagos jelentést a tudomásukra jutott, katolikus személyekkel és intézményekkel kapcsolatos összeesküvésekről, letartóztatásokról. | Mindszenty József bíboros hercegprímás az Angolkisasszonyok budapesti tanárképző intézetének fél évszázados jubileumán a katolikus iskolákról és azok nevelési eredményeiről beszélt. | Országszerte megalakultak a Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége helyi csoportjai. |