Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A 6270/1946. számú kormányrendelet értelmében hatályát vesztette minden olyan korábbi határozat és intézkedés, amelyek a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek hitelveitől eltérő hitelveket követő vallásos gyülekezeteket (szektákat) föloszlatták, működésüket betiltották vagy vagyoni tárgyaik felől rendelkeztek. (A rendelet 1946. június 4-én lépett hatályba.)

A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége első, kalocsai nagygyűlésén Mindszenty József bíboros hercegprímás 12 ezer fő előtt beszédet mondott az egyházi iskolák védelmében.

Kunmadarason zsidóellenes pogrom volt, amelyben két személy meghalt. A zsidó vezetőség tiltakozott a kormánynál a gyakori antiszemita megmozdulások miatt.

A Világosság című lap címoldalon számolt be arról, hogy Szombathelyen és Baján „a cserkészek nagyarányú összeesküvését leplezték le”. (A hír alaptalannak bizonyult.) → július 4.

Mindszenty József bíboros hercegprímás a Szent István Akadémia ünnepi közgyűlésén mondott megnyitóbeszédében az egyház iskoláztatási jogáról szólt.

Mindszenty József bíboros hercegprímás körlevele nem ismerte el a csak állami házasságkötés érvényét, s a fogamzásgátlás és születésszabályozás, a családtervezés bármilyen formáját erkölcsi bűnnek minősítette.

A Fegyverszüneti Egyezményre való hivatkozással Rajk László belügyminiszter elrendelte a Magyar Cserkészszövetség munkájának felülvizsgálatát.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa bűnvalló nyilatkozatot tett az egyház nevében, különösen azokért a mulasztásokért, amelyek az ártatlanul üldözöttek védelmezése terén terhelték az egyházat. A nyilatkozat hálát adott a háború befejezéséért és a nyilas uralom alól való felszabadulásért.

Délután Rajk László belügyminiszter betiltotta a Rókus-kápolna előtti Mária-szoborhoz tervezett körmenetet. (Az ügyben május 22-én a nemzetgyűlésben Halter Béla pártonkívüli képviselő interpellált.)

Mindszenty József bíboros hercegprímás vezetésével több mint 100 ezer budapesti férfi zarándokolt Máriaremetére.