A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Szent Mónika ünnepén Mindszenty József bíboros hercegprímás pásztorlevelet bocsátott ki a hitoktatás és a katolikus iskolák védelmében. | A május 1-jei fölvonulás alkalmából Kevermesen szélsőséges kommunisták fölkeresték Farsang László plébánost, hogy vegyen részt a felvonuláson és szólaljon fel az ünnepségen. Mivel a plébános erre nem volt hajlandó, az ünnepség után a községbíró vezetésével rátörtek a lakásán és megverték. Nem sokkal később a kevermesi plébánost és két másik papot köztársaság-ellenes összeesküvésre bujtogatás vádjával letartóztatták. A népbíróság fölmentette ugyan a három papot, mégsem térhettek vissza híveikhez, mivel az ítélet kihirdetése után a politikai rendőrség azonnal internálta őket. A kevermesi kommunisták három mariavita lelkészt hoztak a községbe, ekkor azonban a csanádi megyéspüspök bezáratta a kevermesi templomot. Mivel a papok meghurcolásával a világsajtó is foglalkozott, a belügyi hatóságok hamarosan megszüntették a három lelkipásztor internálását, akik visszatérhettek falujukba. | „Diákösszeesküvések” címén hadjárat indult az egyházi iskolák és a vallásos (főleg katolikus) egyesületek ellen. | A Magyar Államrendőrség Vidéki Politikai Osztálya letartóztatta P. Kiss Szaléz gyöngyösi ferences szerzetest és mintegy 60 főt, elsősorban helyi diákokat, a városban és környékén elkövetett szovjet katonák elleni merényletek és rendőrbiztosságok elleni támadások ürügyén. → október 26. | A váci székesegyházban Mindszenty József bíboros hercegprímásmondott szentbeszédet, s Pétery József váci megyéspüspöknek átadta a Rómából hozott palliumot. (Az érseki díszjelvény viselésére Magyarországon kiváltságként 1754 óta a pécsi, 1906 óta a váci püspök is jogosult.) | Beiktatták a Dunamelléki Református Egyházkerület új főgondnokát, Lázár Andort, a Gömbös-kormány volt igazságügy-miniszterét. | A katolikus püspöki kar elrendelte, hogy „a háború megszűnése napjának évfordulóján, április 4-én a plébániatemplomokban a hazáért ünnepélyes szentmisét mondjanak”. Ezen a katolikus iskolák növendékei is vegyenek részt, akik erre a napra szünetet kapnak. A szentmisére a hatóságok is meghívandók. Az előestén az esti harangszót követően az összes templomban negyedórás harangszó emlékeztessen az évfordulóra. | A magyar zsidóság irányzatainak egy táborban való egyesítése céljából megalakult a Magyar Zsidók Országos Szervezete. → július 8. | Gyulán értekezletet tartottak a békés–bihari ortodox egyházközségek. Fölújították román jellegüket és a maguk számára egyházmegyei konzisztóriumot létesítettek. Elnökévé Mundruczó Péter Gyula-krisztinavárosi paróchust választották, aki hamarosan püspöki vikáriusi kinevezést kapott az aradi román püspöktől. | A katolikus püspöki kar elrendelte az egész országra vonatkozóan, hogy az elemi iskolák első osztályos tanulóit elsőáldozásra kell vezetni. |