A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakult Nagy Ferenc (FKGP) kormánya. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Keresztury Dezső (1947. március 14-ig). | A nemzetgyűlés Tildy Zoltán református lelkészt, kisgazdapárti politikust közfelkiáltással megválasztotta a Magyar Köztársaság elnökévé. | A nemzetgyűlés elnöke kihirdetettnek nyilvánította az 1946:I. törvénycikket Magyarország államformájáról. Eltörölte a királyság intézményét, és Magyarországot köztársaságnak nyilvánította. Ennek következtében megszűnt a magyar katolikus egyházfő közjogi szerepe. A törvény preambuluma kimondja: a köztársaság polgárai részére biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, amilyen különösen a vallás szabad gyakorlása. | Márton Áron gyulafehérvári püspök terjedelmes emlékiratban tárta föl Petru Groza román miniszterelnöknek az erdélyi magyarság tűrhetetlen helyzetét. | Elhunyt Józan Miklós unitárius püspök, a Szabadelvű Keresztények és a Vallásos Szabadság Világszövetség, valamint az Unitárius Élet című lap alapítója. | Mindszenty József hercegprímás levele Ries István igazságügy-miniszterhez a politikai elítéltekkel való emberséges bánásmód érdekében, egyben ügyük felülvizsgálását sürgette. | Az Apostoli Szentszék megszüntette a Bácskai Apostoli Adminisztratúrát. (Helyette 1946. február 21-én felállította a Bácskai Vikáriátust.) | Mindszenty József hercegprímás újévi szózatot intézett papjaihoz és híveihez. | Magyarországon 181 új katolikus templom, 128 új kápolna, imaház és 489 új plébániaépület épült. Összesen 2111 templomi restaurálás és 1380 plébániaház felújítása történt meg. | Az Új Ember és a Szív megjelenése papírhiány miatt egy időre szünetelt. Újból megjelent a Vigilia című havi katolikus folyóirat. |