A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány határozatban foglalkozik Hajdú-Bihar megye rövid és középtávú fejlesztési feladatairól. El kell készíteni a 47. sz. főút Debrecent, a 4. sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszának terveit. A vízi turizmussal és a kikötőfejlesztéssel összhangban, elsőbbséget kap a Tiszacsege–Tiszapart, valamint a Keleti- főcsatorna menti kerékpárutak építése. | Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a biztonsági öv becsatolásának kötelező érvénye nem ellentétes az Alkotmánynak a szabad mozgás jogát biztosító bekezdésével. Az ÁB értelmezi a szabad mozgáshoz való jog alkotmányos fogalmát: „A szabad mozgáshoz való jog a helyváltoztatáshoz való jog szabadságát jelenti. A magyar Alkotmány a közlekedés szabadságát külön nem nevesíti, de a szabad mozgáshoz való jog magában foglalja a járművön vagy járművel és a nélkül való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát is.” | A MÁV és a vasúti szakszervezetek megállapodást írnak alá a jövő évi bérfejlesztésről, a kollektív szerződésről és a foglalkoztatáspolitikáról. | Rendeletben szabályozzák a vízi közlekedést. | Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a vasutasok. → 1994. december 12–13. | Kihirdetik az Európai Unió joganyagával harmonizált XCV. vasúti törvényt. | A MÁV, a Volánbusz, a Budapesti Közlekedési Vállalat, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat dokumentumot ír alá a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozásának meggyorsításáról. | Lerakják a Győr–Hegyeshalom között épülő autópálya alapkövét. | Magyarország és Ausztria megállapodást ír a közúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről, valamint Fertőd–Pamhagen határátkelőhelyen a mező- és erdőgazdasági járművek határátlépéséről. | Megnyílik a Hungária körúti 1-es villamos Thököly út–Kerepesi út közötti szakasza. |