A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A magyar zsidóság képviselői nagygyűlést tartottak a budapesti Royal Színház épületében. Állásfoglalásuk szerint a zsidó népnek Palesztinához történelmi joga van, ezért követelik az oda való szabad bevándorlást. | A Pesti Izraelita Hitközség székházában Milok Sándor államtitkár, a deportálási ügyek kormánybiztosa beszámolt a deportáltak hazahozataláról. A rendezvényen megjelent Tildy Zoltánné, a miniszterelnök felesége, és Szakasits Árpád államminiszter is. | Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intézett az amerikai magyarokhoz az ország ínségének enyhítése érdekében. | Mindszenty József esztergomi érsek a nála tisztelgő Tildy Zoltán miniszterelnök és Varga Béla plébános, a kisgazdapárt egyik vezetője előtt kifejtette: ellenzi az államforma kérdésének fölvetését. | Mindszenty József hercegprímás körlevélben ismételten tiltakozott a szlovákiai magyarság üldözése miatt. | Megjelent az Uj Élet című zsidó újság első száma. | Fölszentelték Csernohorszky Gyulát, a Magyar Nemzeti Maria vita Ókatolikus Egyház első püspökét. → 1947. december 31. | Mindszenty József hercegprímás körlevelet intézett az egyházmegyei hatóságokhoz, és kérte: készítsenek kimutatást elsősorban arról, hogy mit tett a katolikus egyház a zsidóüldözés ellen. | Az ország katolikus templomaiban fölolvasták a katolikus püspöki kar választásokkal kapcsolatos pásztorlevelét. | A 10 310/1945. számú kormányrendelet a közalkalmazottak igazolására vonatkozó 1080/1945. ME számú rendelet hatályát az egyetemi és vallásfelekezeti alkalmazottakra is kiterjesztette. |