A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A református egyház Budapesten tartott országos missziói értekezletén egy „főleg fiatal lelkészekből álló csoport” a hivatalos egyházi vezetéssel szembeni elégedetlenségét fejezte ki. → 1946. augusztus 14–17. | A 10 480/1945 ME. számú rendelet visszaadta a zsidó tulajdonosoktól elvett személyjogú gyógyszertárakat. | Mindszenty József esztergomi érsek aláírásával megjelent a katolikus püspöki kar választási körlevele, amely a demokrácia, a polgári állapotok megvédésére hívta föl a hívek figyelmét. → november 1. | A katolikus püspöki kar pásztorlevélben emelte föl szavát az elhurcoltak, hadifoglyok, internáltak érdekében, és tiltakozott a magyarországi németekkel szemben alkalmazott kollektív megtorlás ellen. Ugyanekkor a konferencia döntött a Katolikus Szülők Vallásos Szövetségének iskolánként való létrehozása mellett. | Mindszenty József hercegprímás körlevelet bocsátott ki a szlovákiai magyarok üldözéséről. | A pécsi székesegyházban bemutatták Kodály Zoltán Missa brevis kezdetű új miséjét. | A budapesti Szent István-bazilikából Mindszenty József hercegprímás szózatot intézett a magyar ínségesek megsegítésére. | Mindszenty József hercegprímás székfoglaló beszéde az esztergomi bazilikában. A vendégek közt többek között megjelent Zsedényi Béla, az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke, Vörös János honvédelmi és gr. Teleki Géza kultuszminiszter. | A Katolikus Filozófusok és Teológusok Aquinói Szent Tamás Társasága Budapesten tartotta közgyűlését. | Mindszenty József hercegprímás a miniszterelnökhöz intézett átiratában tiltakozott az egységes 8 osztályos általános iskola bevezetése ellen, mert az szerinte sérti az egyház iskolafenntartási jogát és autonómiáját. |