A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1945:VI. törvénycikket A nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhöz juttatása tárgyában kiadott kormányrendelet törvényerőre emeléséről. | Görög katolikus leánynevelő intézet nyílt Hajdúdorogon a bazilisszák vezetésével. | A katolikus püspöki kar körlevélben rendelkezett a meglévő népiskolák általános iskolává történő átszervezéséről. | Ünnepélyes Veni Sanctéval Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát megnyitotta az újonnan fölállított csepeli bencés gimnáziumot. Vezetője Vály Hugó atya volt. | A Honvédelmi Minisztérium megszervezte az izraelita katonai lelkészetet, ami békeidőben állandó jelleggel még soha nem létezett. Élére Hevesi Ferenc, a Pesti [kongresszusi] Izraelita Hitközség főrabbija került. → 1946. október 1. | A négy református egyházkerület püspöke közös pásztorlevelet bocsátott ki: erkölcsi romlás okozta az ország romba dőlését. | Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 7590/1945. számú rendelete visszaadta a zsidókra hátrányos megkülönböztetést tartalmazó jogszabályok (vagy baloldali magatartás) miatt elvett üzlethelyiségeket, berendezéseket, áru- és anyagkészletet. | A budapesti Szent István-napi körmeneten 500 ezer ember kísérte a „hazatért” Szent Jobbot. | A budapesti amerikai misszió pápai engedéllyel Salzburgból visszahozta Budapestre a Szent Jobbot. | A Magyar Közlönyben megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak az általános iskola tárgyában kiadott 6650/1945. ME számú rendelete. |