A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége kiáltványt bocsátott ki Új vallásügyi törvényt kérünk! Szabad államban szabad egyházak címmel. Az új érsek kinevezéséig az esztergomi főegyházmegyét Drahos János kanonok, káptalani helytartó irányította. → október 7. Egy részeg szovjet katona halálosan megsebesítette br. Apor Vilmos győri megyéspüspököt, miután ő megtagadta, hogy a püspökvárba menekült nőket kiszolgáltassa a katonáknak. → április 2. Életének 61. évében Esztergomban elhunyt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek. Délelőtt 10 órára Szálasi Ferenc nemzetvezető tárgyalásra hívta a dunántúli püspököket Kőszegre, egyházpolitikai kérdések megvitatására. Répceszentgyörgyön garázdálkodó részeg szovjet katonák láttán elhunyt a szívbeteg gr. Mikes János c. érsek, kiérdemesült szombathelyi püspök. A Budapesten élő izraeliták száma az e napi népösszeírás hivatalos adata szerint 86 910 fő. A Pesti Izraelita Hitközség rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy kidolgozzon egy demokratikus szellemű hitközségi választójogot. Elhunyt Udvarnoki András, a baptista egyház kiemelkedő alakja, a Teológiai Szeminárium volt igazgatója. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben elrendelte a 100 holdon felüli birtokok, köztük az egyházi birtokok kisajátítását és kiosztását, kártalanítást ígérve. (A 600/1945. ME számú rendelet a Magyar Közlöny március 18-i számában jelent meg.) → szeptember 16. |