A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz írott levelében kérte, hogy a három történelmi egyház együttesen lépjen fel a megkeresztelkedett zsidók érdekében a miniszterelnöknél vagy a kormányzónál. → július 8. | A protestáns egyházfők közös püspöki pásztorlevelet szerkesztettek és írtak alá a zsidókérdésről. → július 7. | XII. Pius pápa személyes üzenetet intézett Horthy Miklós kormányzóhoz a magyarországi zsidóság érdekében. | Angelo Rotta pápai nuncius levélben fordult Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz, hogy a püspöki kar tegyen ünnepélyes és nyilvános szószéki tiltakozást a zsidók deportálása miatt. | A 8200/1944. VKM számú rendelet az izraelita vallásfelekezeti és iskolai anyakönyveknek az illetékes törvényhatóság levéltárában való elhelyezését rendelte el. | Balogh Jenő református konventi elnök, br. Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő, Kapi Béla evangélikus püspök, Muraközy Gyula és Bereczky Albert református lelkészek küldöttségként keresték föl Jaross Andor belügyminisztert, s átadták a 9 protestáns püspök által aláírt, a deportálások ellen tiltakozó memorandumot. A miniszterelnök semmitmondó választ adott. | Protestáns egyházfők közösen megfogalmazott, a deportálások ellen tiltakozó memorandumot nyújtottak át Sztójay Döme miniszterelnöknek. | Endre László belügyminisztériumi adminisztratív államtitkár jelentése a minisztertanácsnak: „A zsidóság mentésében, sajnos első helyen állanak a keresztény hitfelekezet minden rendű és rangú lelkészei. A közbenjárás soha ilyen nagy méretet nem öltött, mint éppen ma. A lelkészek a keresztény és felebaráti szeretetre hivatkozva végzik a zsidóság mentési akcióját.” | A 2250/1944. ME számú rendelet a zsidók orvosi gyakorlatáról és orvosi kamarai tagságáról előírta, hogy zsidó orvos csak zsidó személyt gyógykezelhet; a névtábláját sárga csillaggal meg kell jelölni; orvosi kamarába nem vehető föl. | Budapest polgármestere rendeletben tette közzé a főváros területén kijelölt „zsidóházak” listáját. A házak kapuja felett sárga Dávid-csillagot kellett elhelyezni. A budapesti zsidók első összeköltöztetésére június 17–24. között került sor. |