A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A magyar Aviaexpressz és az ukrán Air Ukraina megindítja első menetrend szerinti légi járatát Budapest–Lvov között. | Drágul a tömegközlekedés, a vasúti, a helyi és helyközi autóbusz-közlekedés. | A Mahart eladja a Rabros és a Fruzhi tengerjáró hajóit. | Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 61 millió ECU kölcsönt hagy jóvá a budapesti közlekedés fejlesztésére. | Aláírják a Budapest–Hegyeshalom közötti vasútvonal hitelszerződéseit. Magyarország a frankfurti Kreditanstalt für Wiederbau Banktól 450 millió márka hitelt vesz fel. | A budaörsi Air Service gépe először repül Ukrajnába. Az új légi járat hetente háromszor közlekedik. | Az országgyűlés elfogadja a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéséről, valamint új típusú vasúti járműszerelvények beszerzéséről szóló határozati javaslatot. | A MÁV egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársaság. | A fővárosban bevezetik a háromnapos turistajegyet, valamint a tízdarabos gyűjtőjegyet. | A főváros eldönti, hogy a budapesti tömegközlekedés rehabilitációjára 76,4 millió dollár hitelt vesz fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól. A programban autóbuszvásárlás, a kisföldalatti felújítása és a parkolás-ellenőrzési rendszer kiépítése szerepel. |