A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Sztójay Döme miniszterelnök válaszolt a protestánsok beadványára. Fenntartotta a kormánynak azt az álláspontját, hogy „a zsidóság faj, és így a zsidókérdés szabályozása faji és nem vallási probléma”. | A magyar református egyház V. budapesti zsinatának hatodik ülésszakán kivételes hatáskörrel ruházták föl a zsinati tanácsot. → 1947. május 7–8. | Hatályba lépett a 444/1944. BM számú rendelet, amely megtiltotta a zsidóknak a nyilvános fürdők látogatását. | Ravasz László református püspök nyomatékosan fölkérte Horthy Miklós kormányzót a zsidóságot érő atrocitások megakadályozására. | Megkezdődött a Kistarcsára internált zsidók Auschwitzba deportálása. | Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke fölkereste Ravasz László református püspököt és elmondta, hogy közvetlen tapasztalata szerint Északkelet-Magyarországon a zsidókat összegyűjtötték, szabad ég alatt karámszerűen elkülönítették azzal az indokkal, hogy munkaszolgálatra Németországba fogják vinni őket. Kérte a püspököt, hogy járjon közbe a kormányzónál a hasonló szörnyűségek megakadályozására. → április 28. | Az 1630/1944. számú kormányrendelet megtiltotta, hogy a zsidók lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot és robbanószereket vásároljanak, illetve tartsanak. (Mindkét rendelet április 28-án lépett hatályba.) | Az 1610/1944. számú kormányrendelet lehetővé tette, hogy bizonyos feltételek mellett közérdekű intézmény elhelyezésére igénybe vehessék zsidók lakását és/vagy üdülőjét. 8. §: a 10 ezernél kisebb községek törvényhatóságának első képviselője elrendelhette, hogy a zsidók záros határidőn belül az általa kijelölt másik községbe vagy városba költözzenek. | Jurcsek Béla, a közellátási miniszter teendőivel megbízott földművelésügyi miniszter 108 500/1944. számú rendelete a zsidók élelmiszer-ellátásának szabályozásáról. Cukorfejadag: 30 dkg/hó. (Ugyanennyit kaptak a terhes és szoptatós anyák és a gyermekek.) Étolajfejadag: 30 dkg/hó. Húsfejadag: 10 dkg/hét (marhából vagy lóból). A negyedik hónapban lévő terhes nők a szülésig napi 7 dl, a gyermekek 3. életévük évének végéig napi 5 dl tejet kaphattak. (Május 1-jén lépett hatályba.) | Az 1540/1944. ME számú rendelet megszüntette a zsidók értelmiségi munkakörökben való alkalmaztatásának lehetőségét. (Április 25-én lépett hatályba.) |