A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kunder Antal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 50 500/ 1944. számú rendeletével bezáratta a zsidó kereskedéseket, és zárolta az üzletek árukészletét és berendezését. Csatay Antal honvédelmi miniszter 33 000/eln. 18-1944. szám alatt elrendelte a rádióengedéllyel bíró zsidó személyek rádióvevő készülékeinek beszolgáltatását. (Mindkét rendelet április 21-én lépett hatályba.) | Az 1520/1944. ME számú rendelet létrehozta a Magyarországi Zsidók Szövetsége elnevezésű érdek-képviseleti szervet. Tagja mindenki, aki a megkülönböztető jelzés viselésére köteles és az önkéntes zsidók. (Április 22-én lépett hatályba.) → július 12. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Raffay Sándor evangélikus püspöknek írt válaszában udvariasan bár, de elutasította a konvertiták érdekében javasolt közös fellépést. | Az 1600/1944. ME számú rendelet előírta a zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételét. (Április 16-án lépett hatályba.) | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás tiltakozott Sztójay Döme miniszterelnöknél a zsidók üldözése miatt. (Április 23-án ugyanezért ismét fölkereste a miniszterelnököt.) | Ravasz László kihallgatáson volt Horthy Miklós kormányzónál. A református püspök figyelmeztette a kormányzót, hogy a zsidókérdéssel kapcsolatban őrizkedjék minden olyan állásfoglalástól, amely az elkövetkezendő kegyetlenségek felelősségét az ő nevére hárítaná. → április 28. | Br. Apor Vilmos győri megyéspüspök Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz írt levelében a protestáns egyházakkal való közös fellépést javasolta a konvertiták érdekében. (Serédi ezt nem tartotta szükségesnek.) | Az 1370/1944. számú kormányrendelet megvonta a zsidók gyógyszertárat működtető jogosítványait. | Az auschwitzi koncentrációs táborból megszökött két szlovákiai férfi (Walter Rosenberg és Alfred Wetzler), akik kb. 40 oldalnyi dokumentumot juttattak el Magyarországra, amit a református Jó Pásztor Bizottság elnöke, Éliás József református lelkész fordíttatott magyarra Székely Máriával. Cavallier József, a Magyar Szent Kereszt Egyesület vezetője Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak, Bereczky Albert budapesti lelkész Ravasz László református püspöknek, Kemény Lajos evangélikus esperes Raffay Sándor evangélikus püspöknek vitte el az Auschwitzi Jegyzőkönyvet. A negyedik példányt Komoly Ottó építész, a magyarországi izraelita közélet, a magyar cionisták egyik vezetője kapta. Török Sándor író pedig Horthy Miklós kormányzó környezetébe juttatta el a dokumentumot. | Raffay Sándor evangélikus püspök megküldte Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak a bányai evangélikus egyházkerület elnökségének tiltakozó memorandumát. → április 17. |