A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Református Konvent és az Evangélikus Egyetemes Egyház közös előterjesztése a sárga csillag viselése alóli kivételezettek körének szélesítését kérte Sztójay Döme miniszterelnöktől, s figyelmeztette a keresztény humanitás szempontjaira. → május 10. | Az 1270/1944. számú kormányrendelet korlátozta a zsidók utazási szabadságát: külön engedély nélkül nem használhattak személyautót, motorkerékpárt, taxit, nem utazhattak közforgalmú vasúton, hajón vagy társas gépkocsin. | Hatályba lépett a zsidók megkülönböztető jelzését előíró kormányrendelet. | Az 1450/1944. számú kormányrendelet értelmében mentesül a megkülönböztető jelzés viselésének kötelezettsége alól az, aki keresztény vallásfelekezet tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztora; szerzetesrendnek lelkipásztori működésre jogosult tagja; szerzetes, diakónus és diakonissza, aki élethivatásként elhagyottak, szegények, árvák és betegek gondozója. | Ravasz László református püspök beadvánnyal fordult Jaross Andor belügyminiszterhez, és kivételt kért a sárga csillag viselése alól a kikeresztelkedett zsidók számára. | A bányai evangélikus egyházkerület elnöksége memorandumot intézett a kormányhoz a protestáns konvertiták érdekében. → április 6. | Csatay Lajos honvédelmi miniszter 26 666/1944. HM eln. számú rendelete megvonta a zsidóktól a katonai egyenruha viselésének jogát. | Közzétették a március 29-én kelt 1200, 1210, 1220, 1230/1944. számú kormányrendeleteket. Megtiltotta, hogy zsidó háztartásban nem zsidót alkalmazzanak; megtiltotta, hogy zsidók állami hivatalt töltsenek be és ügyvédként működjenek; megszüntette a zsidók sajtó, színművészeti, filmművészeti kamarai tagságát; elrendelte a zsidó tulajdonban lévő gépjárművek bejelentési kötelezettségét. — Ugyanekkor jelent meg a szintén március 29-i keltezésű 1240/1944. számú kormányrendelet „a zsidók megkülönböztető jelzéséről.” 1. §: Minden 6. életévét betöltött zsidó házon kívül köteles 10x10 cm átmérőjű szövet-, selyem- vagy bársonyanyagból készült, kanárisárga színű, hatágú csillagot viselni. Zsidónak minősül az 1941:XV. törvénycikkben meghatározottak köre. A rendelet részletesen fölsorolja, kik mentesülnek a sárga csillag viselése alól (pl. az 1914–18. években vitéz magatartásért arany, vagy legalább kétszer I. osztályú ezüst vitézségi éremmel kitüntetett, 75%-os hadirokkant stb.). → április 5. | Br. Apor Vilmos győri megyéspüspök átadta Sztójay Döme miniszterelnöknek a Magyar Szent Kereszt Egyesület újabb memorandumát, amelyben engedményeket kért a katolikus konvertiták számára, hogy őket ne helyezzék a Magyar Zsidók Központi Tanácsa hatásköre alá. | Az 1140/1944. ME számú rendelet előírta a zsidó telefon-előfizetők adatszolgáltatási kötelezettségét. |