A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A németek elfoglalták a budapesti Rabbiképző Intézetet, ahol internálótábort rendeztek be. | Megkezdődött a fontosabbnak minősített zsidó személyek elfogása. | Megalakult a Magyar Zsidók Központi Tanácsa. Tagjait a svábhegyi Hotel Majesticban székelő Adolf Eichmann-féle Sonderkommando (más néven: Judenkommando, a német Birodalmi Biztonsági Főhivatalon belüli IV/B 4-es, zsidótalanítással megbízott ügyosztály) hagyta jóvá, és magának a Zsidó Tanácsnak mint központi szervnek a létrehozásáról is ő döntött. Megalakításakor a következő személyekből állt: Stern Samu, a Pesti Neológ Hitközség elnöke, Boda Ernő és Pető Ernő, a Pesti Neológ Hitközség elnökhelyettesei, Wilhelm Károly, a Cukortröszt jogásza, Kahán Niszon, a cionisták képviselője, Csobádi Samu, a Budai Neológ Hitközség elnöke, Kahán Franki Samu, az Ortodox Hitközség országos elnöke és Freudiger Fülöp, az óbudai ortodox hitközség elnöke. → március 29. | Jaross Andor belügyminiszter az 1730/1944. ME rendelet alapján 550 családfői mentesítést adott ki a zsidóknak, ami közel 1000 fő számára jelentett mentességet. Júliustól a mentesítések a miniszterelnök fennhatósága alá kerültek (ún. kormányzói mentesítések, amelyek személyre és nem családra vonatkoztak). Ezek száma 1944. október 15-ig mintegy 8000 volt. A Szálasi-kormány ezeknek a mentességeknek az érvényességét nem fogadta el, és a mentesítéssel rendelkezők számát lecsökkentette kb. 800-ra.) | Wolf Lajos, Budapest-Kelenföld evangélikus lelkésze Magyarország német megszállása miatti tiltakozásképp önkéntesen megváltoztatta nevét Ordassra. → 1945. augusztus 15. | A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete és a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetsége együttes kongresszust tartott. A Hivatásszervezet nevében Megyesi Sándor központi elnök a szervezkedés szabadságáról és függetlenségéről, a keresztényszocialisták nevében Tobler János elnök a szakszervezeti szabadság megőrzésének szükségességéről szólt. | Német csapatok megszállják Magyarországot. | A ciszterci rend zirci apátjához kérelem érkezett, hogy tegye lehetővé a szigorúan Szent Benedek regulája szerint élő, az ősi ciszterci fegyelmet fenntartó és földműveléssel foglalkozó, szemlélődő ciszterci női ág működését. (A kérelmet elfogadták.) → 1945. szeptember 29. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás az esztergomi főegyházmegye papjait körlevélben szólította fel a Katolikus Népszövetség újjáalakítására. | Ravasz László református püspök beszédet mondott a csepeli munkások előtt s kifejtette: a kereszténység nem azonos sem a kapitalizmussal, sem a kommunizmussal. |