A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Szent Margit tiszteletére ünnepi hetet tartottak Budapesten. | Elhunyt gr. Zichy János, az Actio Catholica országos társelnöke, a Keresztény Néppárt elnöke. | Wladislavia püspöke, K. Radonski levélben számolt be XII. Pius pápának a Magyarországon védelmet kapott 29 ezer lengyel katona és 12 ezer civil menekült helyzetéről. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 9291/1943. számú rendelkezésével kötelezővé tette a katolikus népiskolák és óvodák részére készített új rendszabályokat. | A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége Budapesten megnyitotta az „utcagyerekek” összegyűjtésével és intézeti elhelyezésével foglalkozó Fiúk Falvát. (1944. július 22-én villámcsapás következtében leégett.) | Grősz József kalocsai érsek jóváhagyta az Egyházközségi Nővérek Társasága szabályzatát. | Budapesten a Vasvári Pál Kör megszervezte a görög katolikus magyar egyetemisták és főiskolai hallgatók országos szövetségét Magyar Görög Katolikus Diákszövetség néven. | Ravasz László református püspök Budapesten fölavatta a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége (KIE) Vas utcai új épületét, amelyet a Magyar Ifjúság gróf Teleki Pál Székházának neveztek el. | Meghalt Kühár Flóris bencés szerzetes, egyetemi tanár, kiemelkedő vallástörténész. | Megalakult a Keresztény Néppárt, az Egyesült Kereszténypárt utódpártja. |