A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter 37 822/1943. VKM II. számú rendelete jóváhagyta a magyarországi status quo ante izraelita hitközségek Országos Szövetségének szabályzatát a staus quo ante hitközségek által viselendő országos járulék megállapítása, beszedése, kezelése és felhasználása tárgyában. | Nyíregyházán megnyílt az ország első görög katolikus középiskolás internátusa, a Szent Jozefát Diákotthon. | Budapesten megrendezték a XXXI., egyben utolsó Katolikus Nagygyűlést. | Tiltott (náciellenes) rádióadások hallgatása és terjesztése címén Tschida József szombathelyi egyházmegyés áldozópapot egy év elzárásra ítélték. (1944. június 12-én szabadult.) | Hatályba lépett az augusztus 31-én kelt 4250/1943. ME számú rendelet a zsidó birtokok igénybevételéről. | A győri püspöki palotában titkos tanácskozást tartottak a katolikus társadalmi szervezetek vezetői. A 23 megjelent személy között volt Beresztóczy Miklós, a VKM I. ügyosztályának vezetője, P. Kerkai Jenő jezsuita, a KALOT országos elnöke, P. Kiss Szaléz ferences szerzetes, Kovrig Béla kolozsvári egyetemi tanár, rektor, Közi-Horváth József, Győr egyházmegyés pap, országgyűlési képviselő, Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica országos igazgatója, Mindszenty József prelátus, zalaegerszegi apátplébános, Varga Béla plébános, országgyűlési képviselő, Pfeiffer Miklós kassai kanonok, a felvidéki katolikus egyetemi ifjúsági mozgalmak vezetője, valamint erdélyi és délvidéki katolikus vezetők. A helyzetet értékelve megállapították: „Németország katonai veresége már csak rövid idő kérdése lehet, ami viszont Magyarországra nézve is történelmi fordulót jelent.” Javaslat hangzott el egy új katolikus politikai párt megindítására. | A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége balatonszárszói üdülőtelepén a Györffy Kollégium, az Egyesült Diákegység-mozgalom, a Parasztszövetség, a Turul Kiadó, a Magyar Élet Kiadó szerkesztői és barátai, papok, értelmiségiek, diákok, paraszt- és munkásfiatalok részvételével konferenciát tartottak a magyar társadalom előtt álló feladatokról. | Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter 9890/1943. számú rendelete a lelkészek és segédlelkészek jövedelemkiegészítő államsegélye és korpótlék illetménye után további külön pótlékot állapított meg. (A lelkészek a kongrua 32%-át, a segédlelkészek 20%-át kaphatják.) | A 4070/1943. ME számú rendelet korlátozta a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942:XV. törvénycikk hatálya alá eső ingatlanokhoz tartozó állatállomány és holtfelszerelés forgalmát. | Hatályba lépett a július 27-én kelt, 3990/1943. ME számú rendelet a visszacsatolt délvidéki területeken fekvő, az ortodox (görögkeleti) egyház céljait szolgáló egyes birtokok ideiglenes kezeléséről. (A bács–szőregi püspöki javadalmi birtok, az alsókaboldi és a bagyáni ortodox zárdák birtokainak zárlatát föloldotta, és ideiglenes kezelő bizottságnak adta át.) |