Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Az 1690/1942. ME számú rendelet a cserkészmozgalom szervezetéről és a főcserkész jogállásáról. (A magyar cserkészmozgalom élén a kormányzó által kinevezett országos főcserkész áll, aki a VKM alá van rendelve. A mozgalom szabályzatát úgy kell megállapítani, hogy kifejezze a mozgalom sajátos magyar jellegét, megfeleljen a honvédelem és az ifjúság nevelése követelményeinek, biztosítsa a leventeintézménnyel való zavartalan együttműködést.)

A Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége, s az azon belül működő Kabay Márton Kör mintegy 150 fiatal részvételével konferenciát tartott Balatonszárszón. Tiltakoztak az ország háborús részvétele ellen, a független, demokratikus Magyarország fölépítésének útját a munkás–paraszt–értelmiségi egymással kötendő szövetségében jelölték meg.

A Pesti Újság híradása szerint hét zsidó imaházat zártak be Szatmáron az épületek veszélyességére való hivatkozással. (A későbbiekben gyakran tudósított a lap hasonló eseményről.)

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Hóman Bálint kultuszminiszterhez írt levelében erősen bírálta a leányleventéről készülő törvénytervezetét.

A Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége átalakult Családvédelmi Alapítvánnyá. Feladata megegyezett a Szövetségével.

Kihirdették az 1941:XVII. törvénycikket Az 1942. évi költségvetésről az 1941. évi április hó 10-e előtti államterületre. A VKM vallási célokra fordítható előirányzatai: hozzájárulás a kolozsvári róm. kat. szeminárium építési költségeihez 150 ezer pengő; a tanintézetek között építési támogatást kapott összesen 17 egyházi iskola; földbirtokmegváltásra 20 ezer pengő; a hajdúdorogi püspöki lak építésére 50 ezer pengő; a visszacsatolt területek papjai, özvegyei, árvái ellátására 802 ezer pengő; a protestáns egyházaknak 12 ezer pengő; a magyarországi ortodox egyház újjászervezésére 150 ezer pengő. Ugyanekkor hirdették ki az 1941:XIX. törvénycikket A törvényhatósági bizottsági és a községi képviselő-testületi tagsági jogról, továbbá a gyakorlati közigazgatási vizsgára vonatkozó átmeneti szabályokról. 2. §: az izraelita hitfelekezet képviselete a törvényhatósági bizottságban, valamint Budapest székesfőváros kerületi választmányaiban megszűnik.

Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta a református egyház 1939. március l-jén megnyílt V. budapesti zsinatának V. és VI. törvénycikkét.

Palicsfürdőn megnyílt a KALOT bácskai Népfőiskolája, a Délvidék első ilyen jellegű intézménye.

A Leventeegyesületek Országos Központja és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete vezetői megállapodást írtak alá a két szervezet együttműködési kereteiről.