A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarország bekapcsolódott a Jugoszlávia elleni támadásba. Megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Muravidéket. | Pozsonyban kormánymegállapodás zárta le az első bécsi döntéssel keletkezett egyházi javadalmakkal kapcsolatos kérdéseket. | Megalakult a szlovák katolikusok Magyarországi Szent Adalbert Társulata irodalmi és tudományos ismeretterjesztési hatáskörrel. | Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta a református egyház 1939. március l-jén megnyílt V. budapesti zsinatának újabb törvénycikkeit: III. tc: a Magyarországhoz visszacsatolt keleti és erdélyi területeken fennálló református önkormányzati testületeknek a magyarországi református egyház többi részével való egyesítéséről; IV. tc: az 1933. évi I. tc. 173. §-ának módosításáról. | Fölavatták a gr. Teleki Pál miniszterelnök, a ciszterci apátság és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga anyagi támogatásával épült zirci KALOT Népfőiskolát. | Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök a német eredetű gyülekezetek szükségleteinek kielégítésére Wehr und Waffe címmel német nyelvű egyházi hetilapot alapított. | Az 1939. december 2-án betiltott adventista gyülekezet Magyarországi Bibliaköve tők Felekezete néven újraszerveződött. | Az ezen a napon tartott népszámlálás szerint az ország népessége 13 643 620 fő. Felekezeti megoszlás: latin szertartású katolikus 52,8%; görög szertartású katolikus 11,8%; református 19,6%; evangélikus 5,5%; ortodox 3,5%; unitárius 0,4%; izraelita 4,9%; egyéb 0,1%. | Megjelent a Heidelbergi Káté részletes magyarázata, Ecsedy Aladár munkája. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a Bény községi és a Budapest Fehérvári úti, a Szent Adalbert, valamint a felső-krisztinavárosi plébániát szervezte meg. |