A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Gojdics Péter Pál görög katolikus pap lett az eperjesi görög szertartású egyházmegye püspöke. (1960-ban halt meg egy Pozsony melletti börtönben.) | Megjelent az Új Rend című hetilap, az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) hivatalos közlönye. (1944-ben szűnt meg.) | Gr. Teleki Pál miniszterelnök is megjelent a KALOT érdi népfőiskolájának első vizsgaelőadásán. | A Református Egyház Országos Zsinata megtárgyalta és elfogadta „A Magyarországhoz visszacsatolt keleti és erdélyi területeken fennálló református egyházi önkormányzati testületeknek a magyarországi református egyház többi részével ismét egyesítéséről” szóló törvénytervezetet. → 1942. április 9. | Horthy Miklós kormányzó jelenlétében Ravasz László püspök fölszentelte a budapesti Pozsonyi úti református Hálaadás-templomot. Tervezői: Tóth Imre, Halászy Jenő építészmérnökök, Wanner Henrik mérnök. | Heti 20 ezer példányban megjelent a Magyar Vetés című politikai hetilap, a KALOT lapja. | Ismét önálló rendtartomány lett a baziliták magyar ága. Központja Máriapócs. | Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 146 894/1940. VH-a szám alatt láttamozta a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) alapszabályait. Ezzel az agrárifjúsági mozgalom önálló jogi személy lett. | Országos ünnepséggel fölavatták a Magyar Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetségének Budapesten, a Bocskai u. 77. szám alatt, Lehoczky György építészmérnök tervei szerint épült új székházát. | Az Országos Bethlen Gábor Szövetség Budapesten megrendezte a II. Országos Protestáns Napokat. |