A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Mahart eladja az Ady és a Petőfi tengerjáró hajóit. | A kormány dönt a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítéséről. | Győrött aláírják az Audi AG és a Rába Rt. közötti szerződést, melynek értelmében a németek új motorgenerációk részegységeit gyártó üzemet építenek fel. | Kétórás figyelmeztető sztrájk a Budapesti Közlekedési Vállalat autóbusz-ágazatában. | Aláírják az M1-es és M5-ös autópálya hiányzó szakaszának megépítéséről szóló koncessziós szerződést. | Magyar–osztrák kormánymegállapodást írnak alá a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló államközi egyezmény végrehajtásáról. | A Mahart eladja a Sea Chieftain nevű tengerjáró hajóját. | Magyarország és Lettország személy- és áruszállítási, valamint légi közlekedési megállapodást ír alá. | Életbe lép a módosított KRESZ. Lakott területen személygépkocsival max. 50 km/óra sebességgel szabad közlekedni. A gépkocsi hátsó ülésén is kötelező a biztonsági öv. Lakott területen kívül nappal is kell használni a tompított fényszórót. | Az új közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Schamschula György. → 1994. július 15. |