A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Boda József lelkipásztor munkája eredményeképp Veszprémben megnyílt a református népfőiskola. | Székesfehérváron ciszterci gimnázium nyílt. | Pestlőrincen Máté Géza tervei szerint unitárius templom és gyülekezeti terem épült. | A 153 000/1939. VKM számú rendelet újból szabályozta a nem állami elemi népiskolai tanítók illetményeit. | XII. Pius pápa elfogadta Fiedler István szatmár–nagyváradi megyéspüspök lemondását, egyidejűleg muliai c. püspökké nevezte ki, s ideiglenesen Márton Áron gyulafehérvári érseket bízta meg az egyházmegye apostoli kormányzásával. → 1940. február 10. | A 11 400/1939. ME számú rendelet a visszacsatolt kárpátaljai területeken életbe léptette a lelkészi illetményekre vonatkozó magyar jogszabályokat. | Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 363 500/1939. VII. a. számú rendelete antimilitarista tanok hirdetése miatt, honvédelmi érdekekre hivatkozva a metodista és a baptista egyház kivételével az összes kisegyházi közösség működését azonnali hatállyal betiltotta. A rendelet név szerint a következőket említette: nazarénusok, adventisták, szombatosok, Jehova Isten tanúi (összefoglaló nevükön millenisták), Istengyülekezet, őskeresztények, pünkösdisták. (Ezt követően a vallás- és közoktatásügyi, valamint az igazságügy-miniszternek több, a gyülekezetek elleni adminisztratív megtorló intézkedésekre bátorító rendelete jelent meg.) → 1940. január 10., 1941. január. | A 10 900/1939. ME számú rendelet a visszacsatolt felvidéki területeken életbe léptette a lelkészi illetményekre vonatkozó magyar jogszabályokat. → december 7. | Az Unitárius Egyház Igazgató Tanácsa ülésén a független magyar unitárius egyház kiépülését szolgáló törvénytervezetet tárgyaltak. (A törvény öt szakaszba osztva szabályozta volna az unitárius egyház életét: 1. az alkotmányról; 2. a lelkészekről és tanítókról; 3. az egyházi közigazgatási és fegyelmi bíráskodásról; 4. az egyházi lelkészi nyugdíjintézetről; 5. az egyházi adózásról és vagyonkezelésről.) (A törvényt nem terjesztették föl állami jóváhagyásra, mert Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásával elveszítette aktualitását.) | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás engedélyezte a hollandiai eredetű Betegek Apostoli Mozgalma magyarországi szervezését. |