A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakult az evangélikus egyház első egyetemes presbitériuma, az új egyházi törvénnyel alkotott legmagasabb egyházi tanács. | Medgyasszay Vince püspök fölszentelte a szombathelyi új református templomot. | Megnyitották a pannonhalmi olasz gimnáziumot, amelyet gr. Ciano olasz külügyminiszterről neveztek el. | Az Országos Bethlen Gábor Szövetség megrendezte az I. Országos Protestáns Napokat. | Montini vatikáni helyettes államtitkár hivatalos jegyzékben kifejtette, hogy Magyarországra a jövőben feudális szerep vár Németország fennhatósága alatt. | Összeesküvés vádjával a román hatóságok letartóztatták a szatmár–nagyváradi egyházmegye 12 papját, de hatan, köztük Pakocs Károly szatmári kanonok Magyarországra menekültek. → november vége. | Elhunyt Sörös Béla losonci püspök-lelkipásztor, a visszaolvadt dunáninneni református egyházkerület püspöke, felsőházi tag. | A pestkörnyéki református egyházmegye közgyűlésén Szász Lajos országgyűlési képviselő, a Pénzügyminisztérium vezető államtitkára, az egyházmegye gondnok-elnöke előadást tartott: Hogyan politizáljon a lelkipásztor? című témáról. | A katolikus püspöki kar pártolólag tárgyalta a katolizált br. Kornfeld Móric beadványát, amelyben javaslatot tett a zsidótörvény által sújtott katolikus konvertiták támogatására. Ennek keretéül az év elején alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület szolgálna. A püspöki kar gr. Zichy Gyula kalocsai érseket bízta meg a mentés irányításával. | Jelenkor címmel, Katona Jenő szerkesztésében új katolikus lap indult, amely a Korunk Szava szellemi örökségét vette át. (1944. március 15-én jelent meg a lap utolsó száma.) |