A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek egyházi szolgái beadvánnyal fordultak a honvédelmi miniszterhez, melyben összegezték a katonakérdésben elfoglalt álláspontjukat. (Eskü helyett fogadalomtételt kérnek, hitbéli és lelkiismereti meggyőződésből nem fognak fegyvert.) Meghalt Bitter Illés ciszterci paptanár, a Foederatio Emericana alapítója és első commendatora. XII. Pius pápa üzenetében további munkára buzdította a KALOT-ot. A református egyház V. budapesti zsinata második ülésszakán elfogadták „a Magyarországhoz visszacsatolt területeken lévő református egyházi önkormányzati testületeknek a református egyház többi részével való egyesülése végrehajtásáról” szóló törvényjavaslatot. (A visszacsatolt területen lévő három református egyházkerület megszűnik: a felvidéki dunáninneni egyházkerület a dunántúli egyházkerületbe, az ugyancsak felvidéki tiszáninneni egyházkerület, valamint a kárpátaljai egyházkerület ungi egyházmegyéje a tiszáninneni egyházkerületbe, a kárpátaljai egyházkerület pedig az ungi egyházmegye kivételével a tiszántúli egyházkerületbe tér vissza.) A törvény Horthy Miklós kormányzó október 28-i megerősítése után, 1939. november 2-án lépett életbe. → 1940. december 11. Beresztóczy Miklós prímási titkár lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium I. ügyosztályának főnöke miniszteri osztálytanácsosként. (1946. január 1-jén miniszteri osztályfőnökké léptették elő.) XII. Pius rádiószózattal fordult a világhoz, amelyben híressé vált mondatát ismételte: „A békével nem veszett még el semmi, de a háborúval minden elveszhet.” Kispesten konferenciát tartott a Pünkösdi Gyülekezetek Magyarországi Szövetsége. Elhatározták: nagyszabású missziókampányt indítanak, hogy megkétszerezzék háromezres taglétszámukat. → december 2. A Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternél tartott tárgyaláson elfogadták, hogy az olasz– magyar kultúrkapcsolatok ápolása érdekében a Szent Benedek-rend tagjai vállalják, hogy a magyar kormány támogatásával egy nevelőintézettel egybekapcsolt olasz gimnáziumot állítanak föl. → október. A Szentszék Bubnics Mihály nagytapolcsányi plébánost kinevezte rozsnyói megyéspüspökké. (Az egyházmegyének a bécsi döntés után Szlovákiában maradt 38 plébániája külön önálló apostoli kormányzóság lett Csárszky István eperjesi adminisztrátorral az élén.) Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta a református egyház 1939. március l-jén megnyílt V. budapesti zsinatának I. törvénycikkét: a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken fennálló református önkormányzati testületeknek a magyarországi református egyház többi részével való egyesítéséről. |