A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1939:IV. törvénycikket A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról (ún. II. zsidótörvény.) Zsidónak minősül, vallásától függetlenül az, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású. Zsidók nem szerezhetnek ezután honosságot, sőt a belügyminiszter visszavonhatja állampolgárságukat, ha az 1914. július 1. után kelt; állami vagy közintézményben nem alkalmazhatók, nem lehetnek lapszerkesztők, lapkiadók; az ügyvédi, orvosi, mérnöki, sajtó-, színházi és filmművészeti kamarák tagjai közé csak 6% erejéig vehetők föl, nem vezethetnek színházat és mozit; állami egyedáruságot és hatósági engedélytől függő egyéb jogosítványt nem kaphatnak, a már kiadott engedélyek öt éven belül visszavonandók, közszállításokból 1939–1940-ben 20%, 1941–1942-ben 10%, 1943-ban csak 6% erejéig részesülhetnek; iparigazolványt, illetve iparengedélyt csak ezen belül kaphatnak, magánvállalatoknál csak 12%-os arányban vehetők föl; az arányszámokat, amelyek az alkalmazottak illetményeire is vonatkoznak, 1942. december 31-ig kell elérni. 2. §: a törvény nem alkalmazható arra, aki keresztény hitfelekezetnek tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztora. | Megjelent az új evangélikus egyházi törvények gyűjteménye. | Debrecenben elhelyezték a református egyetemi templom alapkövét. | Debrecenben a M. Kir. Tisza István Tudományegyetem előterében, az akkori Tisza István téren fölavatták Huszár Gál író és könyvnyomtató, Szenczi Molnár Albert író és zsoltárfordító, valamint Komáromi Csipkés György debreceni református lelkész, teológiai tanár szobrát. (A szobrok Ohmann Béla, Pásztor János és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai.) | Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök a felsőházban mondott beszédében tiltakozott az ellen, hogy keresztényeket zsidó származás miatt zsidóknak nyilvánítsanak. | A Soli Deo Gloria Szövetség 1600 diák részvételével Ifjúsági Kongresszust tartott Budapesten. | A felsőház egyesített bizottságában a zsidókérdésről szólt Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök. (A zsidókérdés aktuális, de a hozandó törvény nem sérthet szerzett jogokat.) | Megalakult Budapesten a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete. → május 20. | Az egyetemek és főiskolák evangélikus vallású hallgatói megrendezték első országos találkozójukat. | Imrédy Béla volt miniszterelnök Pannonhalmára utazott „pihenés” céljából. |