A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Elhunyt Paulik János evangélikus lelkész, egyházkerületi főjegyző, szerkesztő, egyházi író és publicista. | Nyilas gárdisták kézigránátos merényletet követtek el a Dohány utcai zsinagógából távozó hívek ellen. | Br. Apor Gábor, az új vatikáni magyar követ átadta megbízólevelét XI. Pius pápának. | A képviselőházban gr. Apponyi György interpellált a katolikus sajtó üldözése tárgyában. Dulin Jenő kisgazdapárti képviselő a Korunk Szava lapengedélyének megvonása miatt kért szót. | A katolikus püspöki kar hozzájárult a kisbérletek alakításáról szóló törvényjavaslathoz, azzal, hogy a kegyúri terhek biztosításáról és a javadalmasok kárpótlásának garantálásáról kielégítő intézkedések történnek. Ugyanekkor vitatták meg a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló törvényjavaslatot. Észrevételeiket és fenntartásaikat írásban és szóban a miniszterelnök tudomására kívánták hozni. | Elhunyt Biberauer Richárd, a református diakonisszamunka megalapítója. | Életbe lépett a véglegesnek szánt katolikus egyházközségi szabályzat. (Elvileg 1985. január 1-jéig volt mérvadó.) | Megalakult a Szent Domonkos-rend önálló magyar provinciája. | A magyarországi unitáriusok megoszlása: 1. Dunántúli körlelkészség, székhelye: Polgárdi 520 fő; 2. Budapesti egyházközség 3200 fő; 3. Pestvidéki szórvány-egyházközség, székhelye: Pestszentlőrinc 600 fő; Pest-vidéki terület 300 fő; 4. Dunapataji szórvány-egyházközség 280 fő; 5. Hódmezővásárhelyi egyházközség 920 fő; 6. Füzesgyarmati egyházközség 350 fő; 7. Debreceni szórvány-egyházközség 450 fő; 8. Kocsordi szórvány-egyházközség 300 fő. Összesen 6920 fő. (A népszámlálási adatokban ennél több az unitáriusok száma, de csak ennyien voltak azok, akik az egyházzal valamilyen szintű kapcsolatban álltak.) | A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarországon 26 hittudományi főiskola van 155 oktatóval és 1093 hallgatóval. A 4643 egyházi elemi iskola közül latin szertartású katolikus 2856, görög szertartású katolikus 131, közös katolikus 8, református 1079, evangélikus 395, közös protestáns 5, ortodox 23, unitárius 1, izraelita 145 volt. |