A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Magyarország és Malajzia légi közlekedési megállapodást ír alá. | A Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozói sztrájkolnak. 715 dolgozó béremelést kap. | Magyarország és az NSZK megállapodást ír alá a magyar–német kombinált áruszállítás javításáról. | Magyarország és Thaiföld légi közlekedési megállapodást ír alá. | Az országgyűlés elfogadja a gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezési alapról szóló törvényt. → 2000. november 1. | Bátaszék és Alsónyék között egy iskolabusz karambolozik egy személyvonattal. 12 halott. | Magyarország és több európai ország a Román Államvasutak külföldi tartozásai miatt ideiglenes intézkedéseket vezet be. | Felmentik Siklós Csaba közlekedési és hírközlési minisztert. → február 22. | A személyszállító vállalkozók új taxisengedélyt és sárga színű rendszámtáblát kapnak. Március 1-jétől csak sárga rendszámú járművel lehet taxizni. | Magyarországon kiköt az első, menetrend szerinti kamionokat szállító uszály (Ro-Ro) a Hungaro Lloyd Cserhalom utcai kikötőjében. Az 55 pótkocsit befogadó uszályok és a speciális tolóhajó Budapest–Passau között közlekednek. |