Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

A P. Csávossy Elemér jezsuita szerzetes és Mester Margit alapította Unum Testvérek Közössége megkapta az első püspöki jóváhagyást Glattfelder Gyula csanádi püspöktől.

A gyulafehérvári püspökség élére apostoli kormányzóként a Szentszék Márton Áront, a kolozsvári Szent Mihály-plébánia vezetőjét, székesegyházi kanonokot állította.

Megalakult az Angolkisasszonyok önálló magyar rendtartománya. → október 4.

Fölavatták a Sárospataki Református Teológiai Akadémia új internátusát.

A dunántúli református egyházkerület a pápai nőnevelő intézet tanítóképzőjének helyébe érettségit adó, négy évfolyamos leánylíceumot nyitott.

Kihirdették az 1938:XXXIII. törvénycikket Szent István király dicső emlékének megörökítéséről.

Dunavecsén táborozott az YMCA, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetsége. A tábort gr. Teleki Pál kultuszminiszter is meglátogatta.

Raffay Sándor püspök Kardoskúton evangélikus templomot szentelt.