A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Független Kisgazdapártból és az Egyesült Keresztény Pártból kilépett országgyűlési képviselők – Rakovszky Tibor, Matolcsy Mátyás, Horváth Ferenc, Lang Lénárt, Mózes Sándor, Némethy Vilmos kisgazdák, Meizler Károly és Béldi Béla keresztény pártiak – új pártot alakítottak Keresztény Nemzetiszocialista Front néven. Meghirdetett célja a keresztényszocializmus és a nemzetiszocializmus szimbiózisának megvalósítása. | Bazilissza apácákat avattak Máriapócson. | Kihirdették az 1938:XIX. törvénycikket Az országgyűlési képviselők választásáról. II. rész, III. fejezet, 24. §: a választójoghoz megkívánt hatévi helyben lakás nem vonatkozik a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezet hivatalos alkalmazásában lévő lelkészére; III. rész, V. fejezet, 55. §: a választhatóság feltétele többek között az, hogy a jelöltnek legyen élethivatás-szerű, állandó foglalkozása. Ennek megfelel az is, „aki valamely egyházi rendnek vagy egyházi testületnek élethivatás-szerűen tagja”. | Életbe lépett a református egyház XI. törvénycikke, amely módosította az egyházi kódexet. (A kormányzó május 6-án hagyta jóvá.) | Székesfehérváron a Prohászka-emléktemplomba temették újra Prohászka Ottokár néhai székesfehérvári megyéspüspököt. | A Szent Jobbot szállító Aranyvonat 7 utat tett meg annak érdekében, hogy az ereklyét ne csak a szokásos augusztus 20-i budapesti Szent Jobb-körmeneten, hanem az egész országban láthassák a hívők. | Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Szent István jubileumi évet. | Kihirdették az 1938:XV. törvénycikket A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról (ún. I. zsidótörvény). A sajtó-, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legföljebb 20%-a lehet zsidó. (Zsidó az, aki izraelita vallású, illetve aki 1919. augusztus 1. után keresztelkedett ki.) | Budapesten megrendezték a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust. (Ezért ebben az évben nem tartottak Katolikus Nagygyűlést.) Jelmondata: „Eucharistia – Vinculumcaritatis” (Az Oltáriszentség a szeretet köteléke). A pápát Eugenio Pacelli bíboros államtitkár legátusként képviselte. A magyar főpapokon kívül 14 bíboros, 48 érsek, 197 püspök jött el az ünnepségre. (A német és osztrák főpapoknak Hitler megtiltotta a részvételt.) 26-án Gellért-hegyi tűzijátékkal egybekötött eucharisztikus hajós körmenetet rendeztek a Dunán, amit később kongresszus leglátványosabb eseményeként emlegettek. | Budapesten a Hősök terén megtartották a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus nyitóünnepségét. Ebből az alkalomból délután 5 órakor a főváros valamennyi római katolikus templomában megszólaltak a harangok. |