A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapesten eucharisztikus kongresszust előkészítő nagygyűlést tartottak. | Budapesten a Tattersallban 30 ezer résztvevő jelenlétében tartott nagygyűlésen az EMSZO (Egyházközségi Munkásszakosztályok) meghirdette a Magyar Cél mozgalmat. | Elhunyt Iván László, az unitárius teológia kiemelkedő alakja. | Horthy Miklós kormányzó jóváhagyta, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 5700/1938. számú rendeletével közzétette az református egyház 1928. május 8-i budapesti zsinata VII. ülésszakán alkotott két egyházi törvényt. X. tc: a magyarországi református és evangélikus egyházak közigazgatási és vagyoni vitás kérdéseinek eldöntésére szervezett közös bíróságról; XI. tc: az 1933. október 31-én jóváhagyott egyházi törvények kiegészítéséről és módosításáról. | Kihirdették az 1938:XIV. törvénycikket A tanítóképzésről. 1. §: a tanítóképzés célja: a jelölteket vallásos alapon és a magyar nemzeti művelődés szellemében való népnevelésre kiképezze; 2. §: összesen 40 tanítóképző tartható fenn. Ebből az állam és a katolikus tanulmányi alap 13, a katolikus egyház, illetve a szerzetesrendek 18, a reformátusok 6, az evangélikusok 2, az izraeliták 1 tanítóképzőt működtethetnek. | A Református Élet Pap László fordításában közölte a német hitvalló egyház beadványát Hitlerhez. | Meghalt Balogh Elemér református püspök, a pozsonyi reformátusegyház, a pozsonyi vésztörvényszék és a gályarabság kiváló kutatója. | A Foederatio Emericana és a Protestáns Diákszövetség együtt ünnepelte István király halálának 900 éves évfordulóját. | A református és az evangélikus egyház közös nyilatkozata István király jubileumáról és a budapesti Eucharisztikus Világkongresszusról. | Szegeden a jezsuiták irányításával megalakult a Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezete. → 1939. március 30. |