A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A szlovákiai magyar papság Érsekújvárott kérelmet fogalmazott Rómához, amelyben magyar püspökség alapítása helyett már csak magyar vikáriátus létesítését szorgalmazta. | Hóman Bálint kultuszminiszter kiadta 83 600/1937. számú rendeletét a nem állami elemi iskolai tanítók illetményeinek újabb szabályozásáról. | Elfogadták a Magyar Evangéliumi Szövetség alapszabályzatát. Az egyesület célja többek között, hogy védelmezze a vallásszabadságot és mindent megtegyen a vallásüldözés megakadályozásáért. | Horthy Miklós kormányzó jóváhagyólag megerősítette, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter7503/1937. szám alatt közzétette a Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház 1934. november 10-én összehívott III. országos zsinatán alkotott törvénycikkeket: II. tc. az egyházi alkotmány szervezeti és kormányzati részének kiegészítése és módosítása tárgyában; III. tc. a magyar kir. honvédséghez tartozó egyháztagok lelki gondozásáról; IV. tc. az egyház missziói munkájáról; V. tc. az egyház iskoláiról; VI. tc. az egyetemi evangélikus hittudományi kar létesítéséről és működéséről; VII. tc. az egyházi alkotmány háztartási részének kiegészítése és módosítása tárgyában: VIII. tc. az egyházi törvénykezésről; IX. tc. a magyarországi evangélikus és a magyarországi református egyház közigazgatási és vagyoni kérdéseinek eldöntésére külön bíróságok szervezéséről; X. tc. a Magyarországi Evangélikus Egyházegyetem Nyugdíjintézetéről. | A katolikus püspökkari konferencia óva intette a papokat a nyilas mozgalomban való részvételtől. | A körmendi legitimista gyűlésen létrejött a náciellenes alkotmányvédők összefogása a katolikus politikusok, a liberális és konzervatív irányzatok, így az Egyesült Keresztény Párt, a kisgazdapárt és a Rassay Károly vezette liberálisok között. | Mesterházy Ernő, a dunántúli evangélikus egyházkerület felügyelő elnöke a Pécsett tartott egyházkerületi közgyűlésen megnyitóbeszédében összefogást sürgetett a vörös veszély ellen. | Megjelent a Vezérkönyv című összeállítás, amely rendszerezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága (KALOT) célkitűzéseit: 1. Krisztusibb embert! 2. Műveltebb falut! 3. Életerős népet! 4. Önérzetes magyart! | Ravasz László református püspök Érden templomot szentelt. | Hajdúböszörményben, a Bocskay Reálgimnáziumban fölavatták Baltazár Dezső református püspök szobrát. |