A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Magyar Diákok Pro Christo Szövetsége meghívására az evangéliumi diáktestületek nemzetközi értekezletet tartottak Budapesten. | Miután a prágai kormány az esztergomi főegyházmegye szlovákiai birtokainak jövedelméből bizonyos összeget átutalt Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak, XI. Pius pápa bullát adott ki, amelyben az egyházmegyei határokat az államhatárokhoz igazította. A bulla az 1919 óta tényleges helyzetnek megfelelően kivette a kassai, a rozsnyói és a szepesi egyházmegyéket az egri érsekség, a besztercebányai, a nyitrai, a munkácsi és az eperjesi egyházmegyéket az esztergomi érsekség joghatósága alól, s átmenetileg közvetlenül az Apostoli Szentszék joghatósága alá rendelte. Elkülönítette az esztergomi főegyházmegyétől a területileg még hozzá tartozott nagyszombati apostoli kormányzóságot, és további intézkedésig az Apostoli Szentszék joghatósága alatt hagyta. Ugyanez történt a szatmári egyházmegye csehszlovákiai részéből már 1930-ban kialakított apostoli kormányzósággal. A bulla egy latin és egy keleti rítusú érsekség alapítását is megígérte. | A Nemzetnevelés mellékleteként megindult a Katolikus Tanügyi Közlöny. (1942-ben önálló lett.) | A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága (KALOT) szervezésében Szegeden megtartották az agrárifjúsági vezetők első kongresszusát. → szeptember. | Kihirdették az 1937:XIX. törvénycikket A kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. III. fejezet, 6. §: a magyar király főkegyúri jogát nem érinti az a körülmény, hogy a kormányzó az 1920:I. törvénycikk 13. §-a értelmében a főkegyúri jogot nem gyakorolja. | Budapesten leleplezték Julianus barát szobrát a Halászbástyán. | Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1600/1937. szám alatt elrendelte a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelvényének védelmét. (Csak a kongresszust Előkészítő Bizottság engedélyével szabad elkészíteni, forgalmazni.) | A magyar kir. Kúria közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsa 88/1937. számú döntése: „Az egyházi adó (hitközségi adó) a bevett felekezetekhez tartozó egyházközség (hitközség) ellen vezetett végrehajtás során nem foglalható le.” | Elhunyt Mihályfi Ákos ciszterci szerzetes, villers-i apát, 1906-tól 1934-ig a Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai karának egyetemi tanára, a Szent István Társulat alelnöke, négy évtizeden át a Katolikus Szemle szerkesztője. | A jubileumi szentév időtartama. |