A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Megalakult a Tiszafüredi Katolikus Kör. Egyik védnöke Subik Károly pápai prelátus lett. | (Szentháromság vasárnapja) A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus és Szent István jubileuma összekapcsolásával a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes vesperás keretében megnyitották a „kettős szentévet”. Az ünnepséget elvileg megismételték az ország valamennyi római katolikus plébániatemplomában. Ugyanekkor megalakult a Szent István Emlékév Országos Bizottsága, amely állami vonalon végezte a szervezés munkálatait. (Egyházi részről az Actio Catholicát bízták meg.) | XI. Pius pápa a Divini redemptoris kezdetű enciklikájában elítélte az ateista kommunizmust. | XI. Pius pápa a Mit brennender Sorge kezdetű enciklikájában határozottan és élesen elítélte a nemzetiszocialista új pogányságot, a totalitarizmust, a fajelméletet, a fajüldözést, valamint a vallás- és egyházüldözést. | Megalakult az Unum Testvérek Közössége. → 1938. szeptember 15. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nagyböjti körlevelében az esztergomi főegyházmegye katolikus hívei előtt deklarálta „a kommunizmus által terjesztett hitetlenség és erkölcstelenség mételyével szembeni” állásfoglalását. | A Nemzeti Legitimista Néppárt (Griger Miklós), a Keresztény Ellenzék (Friedrich István) és a Keresztény Községi Párt (Csilléry András) csatlakozott a Keresztény Gazdasági és Szociális Párthoz (gr. Zichy János), és megalakult az Egyesült Keresztény Párt. Elnöke: gr. Zichy János. Programja: az alkotmányos élet teljességének helyreállítása; a keresztény világnézet és a Szent István-i gondolat jegyében a Habsburg-restauráció; területi revízió; gazdasági téren szociális reformok, de nem a történelmi osztályok rovására. | Önálló magyar tartományba tömörültek a Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek, amelynek központja az esztergom–vízivárosi zárda lett. Munkakörük: tanítás, nevelés, betegápolás, aggok, árvák gondozása, szociális és missziós munka, háztartásvezetés. | A 215 061/1936. BM számú rendelet értelmében a gyermekek vallásváltoztatása tárgyában hozott árvaszéki döntések ellen benyújtott egyházközségi (lelkészségi) fellebbezések illetékmentesek. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás latin nyelvű levéllel fordult a világ 160 főpapjához, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust pápai jóváhagyással Budapesten rendezik. Kérte a prelátusokat, hogy támogassák a világkatolicizmus nagy eseményét, és működjenek közre benne. |