A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Budapesten megalakult az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) elnevezésű szociális, karitatív egyesület, amelynek alapszabály szerinti feladata a munkásság valláserkölcsi, hazafias és gazdasági nevelése és az így képzett munkásság helyének megjelölése a hivatásrendiség keretei között. | Elhunyt Csiszárik János, aki 1916-tól almissai c. püspök, 1929-től rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, 1932-ben a Külügyminisztérium kánonjogi tanácsosaként vonult nyugdíjba. | Victor János lefordította Kálvin Institutiójának első kiadását. | A rádió közvetítette a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége fönnállásának 15 éves évfordulójára rendezett zeneakadémiai ünnepségét, amelyen részt vett Darányi Kálmán miniszterelnök is. | XI. Pius pápa fogadta Horthy Miklós kormányzót. | Párizsban összeült a Comité Permanent des Congrès Eucharistiques Internationaux, hogy javaslatot tegyen XI. Pius pápának az 1938. évi nemzetközi eucharisztikus kongresszus színhelyére. A bizottság egyhangú döntéssel Budapestnek ítélte a rendezés jogát. (A bizottságnak ifj. Batthyány-Strattmann László herceg is tagja volt.) | A Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége a magyar agrárifjúság katolikus legényegyletekbe való szervezésére fölállította a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkárságát (KALOT) Szeged székhellyel. Az iparos- és kereskedőtanoncok szervezésével a Katolikus Ifjak Országos Szövetsége (KIOE), a segédek és a fiatal gyári munkásokéval a Kolping-féle Országos Központi Katolikus Legényegylet foglalkozott. → 1937. augusztus 2–4. | Pettenden, Luczenbacher Rita birtokán megnyílt az első bentlakásos katolikus leányotthon. | Kihirdették az 1936:XXX. törvénycikket A hadrakelt seregek sebesültjei és betegei helyzetének javítása és a hadifoglyokkal való bánásmód tárgyában Genfben 1929. évi július hó 27. napján kelt egyezmények becikkelyezéséről. II. szakasz 4. fejezet, 16. cikk: „A hadifoglyoknak vallásuk gyakorlására teljes szabadságot kell biztosítani, ideértve a hitfelekezetük istentiszteletein való részvételt... Valamely hitfelekezet hadifogoly lelkészeinek, akármi is legyen ennek a hitfelekezetnek az elnevezése, meg kell engedni, hogy lelkészi ténykedésüket hitsorsosaik között teljes mértékben gyakorolják.” | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás 3158/1936. szám alatt jóváhagyta az Actio Catholica ügyrendjét és szervezeti fölépítését. |