A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Farkas István, a tiszáninneni református egyházkerület püspöke fölszentelte a bodrogközi tanyavilág első református templomát Józsefmajorban. | Meghalt Hock János budapest-józsefvárosi plébános, a Nemzeti Tanács (1918) volt elnöke. | Buda török alóli fölszabadulásának 250. évfordulóján a Várban (a mai Hess András téren) leleplezték XI. Ince pápa szobrát. | Budapesten megtartották a XXVII. Katolikus Nagygyűlést. Központi témája a magyar falu válsága volt. → 1939. május 18–21. | A vatikáni csehszlovák követség ügyvivője Heribert Thierry báróval, a vatikáni magyar követség ügyvivőjével közölte, hogy az Apostoli Szentszék azért halogatja az egyházmegyék határait rendező bulla kiadását, mert Serédi Jusztinián hercegprímás nem hajlandó a hágai pereket visszavonni, amiben a magyar kormány is támogatja. Giuseppe Pizzardo helyettes államtitkár viszont ugyanezen a napon a bulla késlekedését azzal magyarázta, hogy az átadott birtokok jövőjére vonatkozó biztosítékokról Prága nem kíván nyilatkozni.) → 1937. szeptember 2. | A 172 000/1936. BM számú rendelet előírta az Egri Norma bevezetését az összes városban és nagyobb községben, elnevezése Magyar Normára változott. (1950-ben bekövetkezett megszűnéséig 35 városban működött.) | Kihirdették az 1936:XXVII. törvénycikket A telepítésről és más földbirtok-politikai intézkedésekről. V. fejezet31. §: „Az átengedett ingatlan a kegyúri tehertől mentesen jut az állam tulajdonába. Az állam az egyházat az illetékes egyházi főhatósággal kötött megegyezés szerint vagy készpénzzel vagy ingatlannal kártalanítja.”; II. fejezet, 8. §: a törvény céljára felhasználható ingatlanok átengedési kötelezettsége csökken, ha a birtok középiskolát fenntartó tanítórendhez vagy egyházi javadalomhoz tartozik. | Az angliai Downside bencés rendházának kertjében Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás elültetett egy facsemetét, melyet Serédi-emlékfának neveztek el. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást az oxfordi egyetem díszdoktorává avatta. | Megrendezték az első katolikus leánynapot Székesfehérvárott. |