A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A kormány 44 belföldi repülőtér hasznosításáról dönt. | Átlagosan 14%-kal emelkedik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja, ill. az üzemanyag fogyasztói ára. → február 16., 1996. január 1. | A közforgalmú vasúthálózat hossza 7750 km. A személyautók száma 2 058 334 db. | A kormány tudomásul veszi, hogy az év folyamán a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására kifizetett összeg 500 millió Ft-tal meghaladta az előirányzatot. | A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hat magyarországi vasútvonal koncessziós villamosítására pályázatot ír ki. A tender győztese: a CO. GE. Co. → 1996. december folyamán | Forgalomba állítják a Budapesti Közlekedési Vállalat első zöld-, azaz csökkentett károsanyag-kibocsátású buszait. | A kormány elfogadja a magyarországi légiforgalmi rendszer fejlesztésére vonatkozó EIB-hitelfelvételt. | A kormány és a vasutas szakszervezetek megállapodást kötnek. Az alaptevékenységben dolgozó vasutasok 1993 áprilisától 6,9%-os béremelést kapnak. | A kormány új tervet dolgoz ki a veszteséges MÁV megsegítésére. | A főváros határozatot hoz, hogy a Dél-Buda–Rákospalota közötti metró nyomvonala távlatilag Gazdagrét és Újpalota között épüljön meg. |