A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Pécsett ciszterci gimnázium nyílt. | A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége (KIE) Dunavecsén nyári ifjúsági tábort nyitott. | Debrecenben Vasady Béla református vallású egyetemi tanár szerkesztésében megjelent az Igazság és Élet című lelkipásztori és nevelői folyóirat. | A Szent Vince Szeretetegyesület Budapesten tartotta nemzetközi kongresszusát. | Az Esti Kurír karácsonyi számában politikusok, tudósok, írók, egyházi és világi vezetők nyilatkoztak a liberális polgári szabadság mellett, egyben állást foglaltak a Gömbös-kormány mellett. | Székesfehérváron meghalt Kaszap István jezsuita novicius. (Boldoggá avatási eljárása folyamatban van.) | A bazilisszák (görög katolikus szerzetesnők) letelepedtek Máriapócson. Feladatuk: tanítás, árvaházak vezetése. Ugyanezen a napon szentelték föl máriapócsi otthonukat, amelyet a Szent Bazil-rend magyar ága létesített. Az új monostor püspöki biztosa P. Dudás Miklós lett. | Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök fogadta P. Kerkai Jenő jezsuita szerzetest, és támogatását adta a magyar agrárifjúság katolikus legényegyletekbe történő szervezéséhez. → 1936. november 10. | Budapesten megtartották a XXVI. Katolikus Nagygyűlést. Először vett rajta részt külföldi egyházfő, Theodor Innitzer bíboros, bécsi érsek személyében. A nagygyűlés központi témája: a gyermek, és annak jogai és kötelességei Krisztussal és a hazával szemben. → 1936. október 3–5. | A Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége Hajdúdorogon tartott nagygyűlésén elhatározta, hogy mozgalmat indít a hajdúdorogi püspök joghatóságának az egész ország területére való kiterjesztése érdekében. (A kezdeményezésnek ekkor nem lett eredménye.) → 1980. július 17. |