A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kihirdették az 1935:VI. törvénycikket A közoktatásügyi igazgatásról. A törvény 8 tankerületet állított fel, élükön tankerületi királyi főigazgatóval. V. fejezet: Egyházi hatóság alatt álló iskolák igazgatása és felügyelete. 8–10. §: az egyházi hatóság alá tartozó iskolákat az illetékes egyházi hatóságok saját szabályaik szerint igazgatják. A tantervet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hagyja jóvá. A tankönyveket engedélyezés előtt ugyanott be kell mutatni. A VKM az állami főfelügyeleti jogát a tankerületi főigazgatók útján gyakorolja. | A reformátusok egyetemes konventje megtiltotta a lelkészeknek, hogy evangélikus egyháztagokat rábeszéljenek a református egyházba való áttérésre. | A prágai kormánynak Eugenio Pacelli bíboros, vatikáni államtitkár jegyzékben ígérte meg az egyházi birtokok visszaadása esetére az egyházmegyék határait rendező bulla kiadását, s kilátásba helyezte, hogy Serédi Jusztinián bíboros hercegprímással visszavonatják a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott keresetet. A jegyzék után a prágai kormány átadta a birtokokat a modus vivendiben megjelölt egyházi bizottságnak, a Szentszék pedig októberben Ritter Xavér c. érsek személyében új nunciust küldött Prágába. → 1936. augusztus 1. | Megalakult a Szent Gellért-Unió, a szegedi Hittudományi Főiskolán tanuló teológusok és az ott végzett papok egyesülete. | Kihirdették az 1935:IV. törvénycikket Az erdőkről és a természetvédelemről. 2. §: nem tartozik a törvényhatóság hatálya alá: a) „erdőjellegű faállománnyal borított belsőség, közterület, istentiszteleti vagy kegyeleti hely”. | A Korunk Szavából kilépett Balla Borisz, Aradi Zsolt és Possonyi László megjelentette az Új Kort, az ifjú katolikus reformerek lapját. | Megjelent az Actio Catholica Országos Elnöksége időszaki hivatalos körirata, a Katolikus Akció. | A katolikus püspöki kar közös pásztorlevelet adott ki az Actio Catholica szervezéséről. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás benyújtotta Gömbös Gyula miniszterelnöknek a polgári házasságot elrendelő 1894:XXXI. törvénycikk módosítását célzó javaslatait. (Ezeket XI. Pius pápa 1930. december 31-i Casti Connubii kezdetű enciklikája értelmében fogalmazta meg a szentségi házasság és család érdekében.) | Gyertyaszentelő ünnepére megjelent a Vigilia első kötete. |