A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hat ülésszak keretében megtartották a III. budapesti evangélikus zsinatot. A régi egyházi törvényeket számos ponton módosította. (Legfontosabb közülük a közgyűlésnél szűkebb körű presbitériumok minden fokon való életbe léptetése, valamint az egyháztagok fegyelmezésére az egyházközségi bíróságok szervezése.) Kimondta, hogy a magyar evangélikus egyház hitbeli zsinórmértéke a Konkordiás Könyv. → 1935. február 6., 1937. október 31. | A Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Református Teológiai Akadémia helyiségeiben református kiállítást mutattak be. A kiállítást Csikesz Sándor debreceni egyetemi tanár rendezte. | Budapesten fölszentelték a pasaréti ferences templomot. | Az Országos Református Lelkész Egyesület a Szeretetszövetség 1934-ben indított telepítési akciójának támogatásáról határozott: „A református szegényparasztok körében kívánatos a telepítés, és szövetkezeti munkával segíteni kell, elsősorban az alföldi nagy családos mezőgazdasági munkásokat.” | A püspökkari konferencia jóváhagyta a Katolikus Középiskolai Főhatóság szabályzatát, szervezetét és ügyrendjét. (A Főhatóság a katolikus gimnáziumok legfelsőbb hatósága és irányítója lett. 1934-ben 43 középiskola tartozott a hatáskörébe.) → 1940. október 16. | Budapesten megtartották a XXV. Katolikus Nagygyűlést. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök a katolikus házasság és család, Angelo Rotta apostoli nuncius, Hóman Bálint kultuszminiszter és gr. Zichy János az Actio Catholica kérdéseivel foglalkoztak. → 1935. szeptember 29.–október 1. | Az Annunciáta Nővérek Társasága női szerzetesrend kánonjogi megerősítést kapott. | I. Mar Ignatos Afram szír–jakobita pátriárka bullája tudomásul vette a szentesi „magyar nemzeti ortodox egyház” belépését a Szír–Jakobita Egyházba. | A 7210/1934. ME számú rendelet értelmében 1934. október 1-jétől a hitfelekezeti elemi iskolai tanítók (kántortanítók) részére az iskolafenntartótól járó készpénzilletményeket a M. Kir. Központi Illetményhivatal utalja ki. | A minisztertanács Pannonhalmán, a bencés rendi főapátságban tartotta ülését, ahol Gömbös Gyula miniszterelnök ismertette reformpolitikai elgondolásait. |