A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Serédi Jusztinián hercegprímás Budapesten megalapította a Külső-Váci út (Tripolisz), a Szentcsalád és a Törökőr plébániákat. | Budapesten megjelent az Evangélikus Élet című egyháztársadalmi hetilap. Első szerkesztője Szántó Róbert budapesti lelkész volt. | A Hágai Nemzetközi Bíróság megerősítette az 1933. február 3-i magyar–csehszlovák vegyes döntőbíróság ítéletét, amely a csehszlovák államot kötelezte a Pázmány Péter által alapított egyetem szlovákiai birtokainak kiadására. | Megalakult a Katolikus Dolgozó Leányok Országos Szövetsége Budapesten. | Budapesten a IX. kerületi Ferenc körút 12. szám alatt megnyílt a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége főiskolás leányinternátusa. | Horthy Miklós kormányzó jóváhagyólag megerősítette, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 7100/1933. szám alatt közölte a magyarországi református egyház 1928. május 8-án Budapesten megnyílt IV. országos zsinatán alkotott egyházi törvényeket: I. tc. az egyház alkotmányáról és kormányzatáról; II. tc. a lelkészekről és azok alkalmazásáról; III. tc. az egyház missziói munkájáról; IV. tc. a m. kir. honvédséghez tartozó egyháztagok lelki gondozásáról; V. tc. a köznevelési és közoktatási szervezetről: VI. tc. az egyházi törvénykezésről; VII. tc. az egyházi adóról, az egyházközségek háztartásáról, az egyetemes adóalapról; VIII. tc. az országos református egyházi közalapról; IX. tc. az országos református lelkészi nyugdíjintézetről. (Életbe lép 1934. január l-jén.) | Budapesten a mai Lehel téren fölszentelték a római katolikus Szent Margit-templomot. | Budapesten megtartották a XXIV. Katolikus Nagygyűlést. Fő témája a magyar Actio Catholica megszervezése volt. A megnyitó beszédet Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás tartotta. → 1934. szeptember 23–25. | A magyar református egyház IV. budapesti zsinatának hatodik ülésszakán az egyházi törvények kormány által kért módosításait tárgyalták. → 1937. december 7–11. Többek között elkészült a református Egyházi Törvénykönyv III. törvénycikke az egyház missziói munkájáról. (A missziói munka törvényesen szabályozott egyházi feladat. Kötelező végezni minden gyülekezetben. A belmisszió főbb ágai: evangelizáció, iratterjesztés, bibliai iskola, konfirmáltak, ifjak, lányok, férfiak, nők közti lelki munka, egyháztagok látogatása, szegénygondozás, szeretetmunka, anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, diákjólét, betegek, árvák, foglyok, elaggottak, munkaképtelenek és munkanélküliek, testi és szellemi fogyatékosok támogatása, szórványmisszió.) → október 31. | 54 nemzet 26 ezer cserkészének felvonulásával Gödöllőn megnyitották a IV. világjamboreet. A táborparancsnok gr. Teleki Pál, a tábor vezérkari főnöke kisbarnaki Farkas Ferenc – akkor vezérkari alezredes – volt. |