A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A képviselőházban Griger Miklós bicskei plébános, országgyűlési képviselő bejelentette a Nemzeti Legitimista Néppárt megalakulását. | Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 16 985/1933. számú rendelete szabályozta a budapesti Egyetemi-templom kriptájában létesített katolikus Magyar Pantheonban való eltemetés rendjét. (Halála után 25 évvel lehet a kriptába temetni azt, akit egy 3tagú, a vallás- és közoktatásügyi miniszterből, a hercegprímásból és a Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem rektorából álló bizottság javasol.) | Lázár Andor igazságügy-miniszter 10 037/1933. számú rendelete értelmében az egyházi (felekezeti) vonatkozású jelzőt tartalmazó cég bejegyzéséhez szükséges a VKM jóváhagyó nyilatkozata. | A magyarországi baptista gyülekezetek szövetségének konferenciája sérelmezte a gyülekezeti élet rendszeres megzavarását. | Meghalt Bogner Mária Margit vizitációs nővér. (Boldoggá avatási eljárása 1937 decemberében indult meg.) | A tiszáninneni református egyházkerület és a Sárospataki Református Teológiai Akadémia lelkészi konferencián foglalkozott a „szektakérdéssel”. A konferencia anyaga A szekták és az ellenük való védekezés módja címmel 1933-ban Sárospatakon megjelent. | Szmrecsányi Lajos egri érsek tartománnyá emelte a Szegénygondozó Nővérek Kongregációját, s főnöknőjéül Mária Franciska nővért nevezte ki. | A katolikus püspöki kar konferenciája közös pásztorlevelet adott ki, amelyben megszabta a papság feladatát az Actio Catholica szervezésével kapcsolatban. | A belügyminiszter 156 776/ 1933. számú rendelete értelmében azokat a korlátlan italmérési üzleteket, amelyek zavarják az istentiszteletet, körmenetet vagy egyházi ünnepélyt, a szertartás alatt zárva kell tartani. | A Lidové Lysti című csehszlovák lapban Kamill Krofta meghatalmazott miniszter aláírásával cikk jelent meg kormányának a modus vivendivel kapcsolatos álláspontjáról. (A csehszlovák kormány kívánságai között szerepelt a rozsnyói egyházmegye fölosztása, az esztergomi egyházmegye szlovákiai részéből Pozsony székhellyel új egyházmegye alakítása, s görög szertartású egyházmegye létesítése Ungvárott; az 1919-ben zárolt egyházi ingó és ingatlan vagyon egységesen kezelt jövedelmét az egyes szlovákiai egyházmegyék között osszák föl.) → 1935. május |