A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Hock János római katolikus plébános, 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke, visszatért az emigrációból. A hatóságok letartóztatták, és január 20-án egyévi fölfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás engedélyezte, hogy a Magyarországra visszatérő pálos rend a Nagyasszonyunk Szent Gellért-hegyi Szikla-templomát megkapja, s hogy annak jövedelmét a rend visszatelepítésére fordítsa. | Kállay Miklós földművelésügyi miniszter kiadta az állategészségügyről szóló 1928:XIX. törvénycikk végrehajtását (100 000/1932. számú rendelet). A 90. §. (2) és (4) bekezdése szabályozta az izraelita szertartás szerint való állatvágást. Elrendelte: „A nagyállatokat elvéreztetésük előtt – a sürgős kényszervágások és a zsidó rítus szerint történő vágások kivételével – alkalmas módon el kell kábítani.” | Budapesten megalakult az Actio Catholica Országos Elnöksége, s ezt a dátumot tekintik a magyar szervezet megalakulása időpontjának. | A katolikus püspöki kar konferenciája kinevezte az Actio Catholica Országos Elnöksége tagjait, s e lépéssel Magyarországon is útjára indult az Actio Catholica. (Az Országos Katolikus Szövetség megszűnt.) Országos elnöke: Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, ügyvezető elnöke a püspöki kar egyik tagja, ekkor Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, országos igazgatója Mihalovics Zsigmond plébános. → november 12., 1936. március 18. | Budapesten megtartották a XXIII. Katolikus Nagygyűlést. → 1933. október 8–10. | Megalakult a Gömbös-kormány. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére Hóman Bálint, a neves történész került. | Kőbányán Soós Géza szervezésében megalakult a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége első köre. | A Szabolcs vármegyei Érpatak görög katolikus templomában néhányan Jézus Krisztust és Szűz Máriát vélték látni. A csoda hírére mintegy ötezren vándoroltak a templomhoz. A hajdúdorogi megyéspüspök Papp János kanonokot, görög katolikus esperest bízta meg a történtek kivizsgálásával, aki nem tapasztalt semmi rendkívülit. A szószékről közölte a hívekkel: „Vegyétek tudomásul, itt senki semmifélecsodát nem látott, ez az igazság, felzaklattátok az egyház belső rendjét... nekünk babonás vallásosságra szükségünk nincsen.” | A Korunk Szava című folyóirat szerkesztősége ankétot tartott a nemzetiszocializmusról. (Határozottan csak egyetlen hozzászóló, Milotay István fejezte ki rokonszenvét Hitler és eszméi iránt.) |