Tovább az elektronikus kiadványokra
Tovább az Eseménytárra

 

 

A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.

A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.

A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.

A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.

A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.

Hock János római katolikus plébános, 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke, visszatért az emigrációból. A hatóságok letartóztatták, és január 20-án egyévi fölfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás engedélyezte, hogy a Magyarországra visszatérő pálos rend a Nagyasszonyunk Szent Gellért-hegyi Szikla-templomát megkapja, s hogy annak jövedelmét a rend visszatelepítésére fordítsa.

Kállay Miklós földművelésügyi miniszter kiadta az állategészségügyről szóló 1928:XIX. törvénycikk végrehajtását (100 000/1932. számú rendelet). A 90. §. (2) és (4) bekezdése szabályozta az izraelita szertartás szerint való állatvágást. Elrendelte: „A nagyállatokat elvéreztetésük előtt – a sürgős kényszervágások és a zsidó rítus szerint történő vágások kivételével – alkalmas módon el kell kábítani.”

Budapesten megalakult az Actio Catholica Országos Elnöksége, s ezt a dátumot tekintik a magyar szervezet megalakulása időpontjának.

A katolikus püspöki kar konferenciája kinevezte az Actio Catholica Országos Elnöksége tagjait, s e lépéssel Magyarországon is útjára indult az Actio Catholica. (Az Országos Katolikus Szövetség megszűnt.) Országos elnöke: Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, ügyvezető elnöke a püspöki kar egyik tagja, ekkor Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, országos igazgatója Mihalovics Zsigmond plébános. → november 12., 1936. március 18.

Megalakult a Gömbös-kormány. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élére Hóman Bálint, a neves történész került.

Kőbányán Soós Géza szervezésében megalakult a Magyar Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetsége első köre.

A Szabolcs vármegyei Érpatak görög katolikus templomában néhányan Jézus Krisztust és Szűz Máriát vélték látni. A csoda hírére mintegy ötezren vándoroltak a templomhoz. A hajdúdorogi megyéspüspök Papp János kanonokot, görög katolikus esperest bízta meg a történtek kivizsgálásával, aki nem tapasztalt semmi rendkívülit. A szószékről közölte a hívekkel: „Vegyétek tudomásul, itt senki semmifélecsodát nem látott, ez az igazság, felzaklattátok az egyház belső rendjét... nekünk babonás vallásosságra szükségünk nincsen.”

A Korunk Szava című folyóirat szerkesztősége ankétot tartott a nemzetiszocializmusról. (Határozottan csak egyetlen hozzászóló, Milotay István fejezte ki rokonszenvét Hitler és eszméi iránt.)