A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Rómában az erdélyi róm. kath. Státus jövőjéről Valér Pop román igazságügy-miniszterrel és Commen Petrescuval, Románia vatikáni követével Accord néven egyezményt kötött Gyárfás Elemér, a Státus világi elnöke és Balázs András kanonok. (Az 1866. évi alapszabályzat jelentősen módosult: a jövőben Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Tanácsa néven, a Codex Iuris Canonici 1521. kánonában biztosított jogkörrel vált lehetővé az erdélyi róm. kath. Státus további működése. Az Accord a Státus fölsorolt birtokait és alapját a gyulafehérvári püspökség tulajdonának minősítette, melyeket az állam nevéről vissza kell telekkönyveztetni az eredeti bejegyzés szerint.) | Petró Kálmán képviselő a Parlamentben ismertette az Egri Norma rendszerét, amely „egyszerű és mégis fenséges, mert kizárólag a szeretetre, a megértésre van alapítva”. | A magyar kormány tiltakozott a belgrádi kormánynál, hogy a budai ortodox püspökség helyzetét egyoldalúan rendezte, mert ezzel megsértette a magyar állam szuverenitását. (A jugoszláv válasz hangsúlyozta, hogy a rendezés ideiglenes, s csak a Szerb Ortodox Egyház Szent Szinódusa határozatának törvénybe iktatásáról van szó.) | A Szentszék fölállította a Szent Bazil-rend magyarországi Szent Miklós Provinciáját. Az egy magyarországi bazilita rendházon kívül ehhez csatolt 5 csehszlovákiai, 1 jugoszláviai és 2 romániai bazilita kolostort is. A rend magyar ágának főnöke P. Dudás Miklós lett. (A II. világháború után a Szent Miklós Provincia felbomlott.) | A 4470/1932. VKM számú körrendelet ismertette az izraelita hitközségi életben fölmerülő és közigazgatási hatóság elbírálása alá tartozó ügyekben érvényes hatásköri illetékességeket. | Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter 4399/1932. számú rendelete az izraelita anyakönyvvezető rabbik megválaszthatóságának feltételeiről. (Az 1885. november 13-i 1924/1885. számú rendelet az anyakönyvvezető rabbi megválaszthatóságának feltételéül a teljeskorúságot szabta. Ennek értelmében anyakönyvvezető rabbi lehet a 24. életévét betöltött, nagykorú, vagy a 18. életévét betöltött kiskorú személy, ha a gyámhatóság nagykorúvá nyilvánította.) | A 240–25/1931. VKM számú rendelet ismertette a baptisták egyházi szervezetének a vallás- és közoktatásügyi miniszter által jóváhagyott módosítását. | A filmcenzúra betiltotta egy Németországban készült Luther-film magyarországi bemutatását, holott azt Raffay Sándor evangélikus püspök vezetésével egy egyházi bizottság megvizsgálta, és több olyan részletet kivágatott, amit a katolikus társadalom esetleg bántónak minősíthetett volna. | Baján ciszterci gimnázium nyílt. | Lemondott népjóléti és munkaügyi, valamint vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcájáról Ernszt Sándor pápai prelátus, a keresztény párt egyikvezére. (Ezáltal fölbomlott az Egységes Párt és a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt koalíciója.) A VKM élére Karafiáth Jenő került. |