A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Kétórás országos vasutas figyelmeztető sztrájk. A sztrájkolók az ellen tiltakoznak, hogy a MÁV 1993-ban nem tervez bérfejlesztést, valamint 30 ezer dolgozót el akar bocsátani. → december 8., 1993. november 15. | Magyarország és Horvátország megállapodást ír alá a nemzetközi közúti személy- és áruszállításról. | A kormány egyetért a Dél-Buda–Rákospalota metróvonalnak a költségvetés által támogatott, külföldi hitelfelvétellel történő megépítésével. | A kormány határozatot hoz a Malév privatizációjáról és elfogadja az Alitália Malév Rt.-be történő tőkeemeléses, 35%-os részesedés vállalását. | Átadják a forgalomnak a Hungária körúton kétszer két sávosra bővített Salgótarjáni út–Kőbányai út közötti aluljárót és útszakaszt. | A kormány elfogadja a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank kezdeményezését egy kölcsönegyezmény megkötésére, melynek célja az országos közúthálózat fejlesztését szolgáló program finanszírozása. | Átadják a forgalomnak a Hungária körút Thököly út–Kerepesi út közötti szakaszának felújított páros oldalát. | A kormány határozatot hoz az ENSZ Európai Vasútfejlesztési Projektben (TER) való további részvételről. | A kormány dönt a taxiengedélyek bevezetésének egyes kérdéseiről. | A rendőrség az autólopások megakadályozására és az autós maffia megfékezésére szigorítja a gépjármű-ellenőrzéseket. |