A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  A Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége (KIE) működtetni kezdett egy tanoncotthont, turistaotthont, étkezőt és a budapesti KIE székházát a VIII. kerületi Horánszky u. 26. szám alatt. | Az e napon tartott népszámlálás szerint az ország népessége 8 688 316 fő. Felekezeti megoszlás: latin szertartású katolikus 64,9%; görög szertartású katolikus 2,3%; református 20,9%; evangélikus 6,1%; ortodox 0,5%; izraelita 5,1%; egyéb és ismeretlen 0,2%. | A Szent István Társulat kezdeményezésére a budapesti Scitovszky téren leleplezték a Katolikus Néppárt alapítója, gr. Zichy Nándor szobrát, születése 100. évfordulója alkalmából. | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fölszentelte a balassagyarmati katolikus árvaházat. | Horthy Miklós kormányzó Serédi Jusztinián hercegprímásnak a magyar érdemkereszt nagykeresztjét adományozta. | Gr. Mikes János szombathelyi megyéspüspök Kőszegen fölszentelte az újonnan épült római katolikus fiúnevelő intézetet. | Leleplezték a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem I. világháborúban hősi halált halt hallgatóinak emlékművét. | Meghalt Szabolcska Mihály református lelkész, költő. | E napon adták át a rókusi elemi iskolát, mint az 1926:VII. törvénycikkben meghirdetett iskolaépítési program (5 év alatt 5000 népiskola) ötezredik népiskoláját. | Gr. Zichy Gyula kalocsai érsek, Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, Radnai Farkas c. érsek, Rott Nándor, Hanauer Á. István, Virág Ferenc és Shvoy Lajos megyéspüspökök, valamint Horváth Győző fölszentelt püspök Szegeden fölszentelték a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Fogadalmi Templomot. Az első szentmisét Angelo Rotta c. érsek, pápai nuncius pontifikálta. → 1931. június 19. |