A történeti kutatás egyik alapvető célja az események-folyamatok kezdetének, időtartamának pontos meghatározása. Ezt végzi a „kronológia” – időtan – mint a történettudomány egyik segédtudománya. Legyen szó emberi vagy természeti történelemről.
A „kronológia” ugyanakkor történetírói műfaj: a történések előadása szigorú időrendben. Ilyen értelemben a kronológiát a történelmi ábrázolás egyik műfajának tekintjük. A mi értelmezésünk szerint közli a történés pontos idejét, helyét és azt, hogy „akkor”, „ott” mi történt.
A Történelmi Tár segíteni szeretné a történések időbeli pontos meghatározásának újrabecsülését. Ezért is az Eseménytár közöl részben e-könyveket – tematikus kronológiai feldolgozásokat – és emellett kísérletet tesz a „vég nélküli” magyar történelmi kronológia létrehozására. (Kihasználva a digitális közlés és szerkesztés nyújtotta lehetőségeket.) Vég nélküli e kronológia, mert a szerkesztőség folyamatosan javítja-bővíti tényanyagát. Merthogy tisztában vagyunk azzal: mégoly biztosnak tűnő állításainkat is folyamatosan újra kell vizsgálnunk, okadatolását ki kell egészítenünk. Vég nélküli, mert az Időtár a magyar nemzet történelmének példáján megkísérli bemutatni: miként lehet a földi élet teljességét a történések időrendjével megragadni. Az Eseménytár szerkesztésében kiemelten számítunk kollégáink közreműködésére, javaslatokra, helyesbítésekre, kiegészítésekre.
A Magyar Történeti Kronológia támaszkodik hazai szakirodalom egészére. Összeállításának és szerkesztésének elveit a 2003-ban a História folyóiratban közzétett szerkesztői koncepció határozta meg. (Ezt alább közöljük.) A szerkesztői koncepcióban célul kitűzött, tematikájában „totális kronológiát” a rendszeres kiegészítések során, folyamatosan kívánjuk elérni.
A Magyar történeti kronológia összeállítója és szerkesztője Glatz Ferenc, olvasószerkesztője Burucs Kornélia, Pótó János. A szerkesztőbizottság: Csorba László, Gecsényi Lajos, Makk Ferenc, Molnár Antal, Pók Attila, Soós István, Szász Zoltán, Székely György, Tringli István, Zsoldos Attila. Szerzőit az adott fejezetek tartalomjegyzékénél közöljük.
 |  Madarász István apát, miniszteri tanácsos megáldotta a bodrogkisfalusi templomot, amelyet a katolikus vallás- és tanulmányi alap építtetett. | XI. Pius pápa kiadta a Solemni conventioni kezdetű apostoli konstitúciót, amelynek néhány intézkedése érintette a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegyét. (A Szentszék Nagybánya székhellyel felállította a máramarosi görög katolikus püspökséget; a hajdúdorogi egyházmegye 35 székelyföldi és 22, eredetileg a nagyváradi egyházmegye román területen lévő parókiát visszarendelte az anyaegyházmegyék joghatósága alá. Az apostoli levél egyenrangúan egyesítette a nagyváradi és a szatmári egyházmegyék Romániához csatolt részeit, egyidejűleg az 1923-ban a csanádi püspökség Romániához csatolt részéből alakított temesvári apostoli kormányzóságot püspökség rangjára emelte. Az egyesített egyházmegye első püspöke a német származású Fiedler István temesvári püspöki helynök, a temesvári püspökség első püspöke az ugyancsak német nemzetiségű Pacha Ágoston csanádi kanonok, püspöki irodaigazgató lett. Ezek a döntések 1940–1944 között is érvényben maradtak.) | Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás vezetésével megalakult az Országos Egyházművészeti Tanács. | Glattfelder Gyula csanádi püspök vezetésével az Országos Katolikus Szövetség elindította a csanádi egyházmegye jubiláris zarándoklását Velencébe, amely június 28-án Szent Gellért püspök ereklyéit hozta haza ünnepélyes külsőségek között Szegedre, az új Fogadalmi Templomba. → október 24. | Országos Katolikus Hitoktatói Kongresszus volt Budapesten Szent Imre tiszteletére. | XI. Pius pápa Nono exeunte saeculo kezdettel apostoli levelet intézett Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz, amelyben helyeselte és bátorította azt a magyar kezdeményezést, hogy Árpád-házi Szent Imre herceg jubileumáról nemzetközi katolikus ünnepségsorozattal emlékezzenek meg. | A Miskolci Apostoli Adminisztratúra és a Magyar Görögkatolikus Nők Országos Szövetsége Miskolcon nagyszabású Szent Imre-ünnepséget rendezett. A szentmisét Papp Antal c. érsek pontifikálta. | A magyar katolikus lányok országos zarándoklással keresték föl a margitszigeti kápolnát, hogy Árpád-házi Boldog Margit emlékének hódoljanak. | Gr. Zichy Gyula kalocsai érsek Kelebia község Krisztus királyságáról elnevezett templomát, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök a ferencesek újjáalakított székesfehérvári templomát szentelte föl. | Kihirdették az 1930:XVIII. törvénycikket Budapest székesfőváros közigazgatásáról. II. rész, II. fejezet, 33. §: „A székesfőváros kegyúri jogkörét, a bemutatás jogát hat évre szóló megbízatással alakított külön bizottság gyakorolja. Ez a bizottság az elnökön kívül 31 tagból áll, akiket a törvényhatósági bizottság római katolikus tagjai titkos szavazással választanak a törvényhatóság római katolikus tagjai közül.” III. fejezet, 55. §: minden kerületben max. 16 fős választmányt kell alakítani, amelynek tagjai a törvényesen bevett vallásfelekezeteknek a kerületben lakó és ott működő vezető lelkészei. |